Pakson át vezethet az út az orosz földgázhoz
A paksi atomerőművel kapcsolatban Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány társadalmi konzultáció nélkül megy bele abba a legkevesebb háromezer milliárd forintra becsült beruházásba, amelynek költsége a Déli áramlat gázvezeték magyarországi szakasza megépítésének tizenhatszorosát teszi ki.
Ami a 2015-től esedékes új földgázszállítási szerződést illeti, Sz. Bíró úgy látja, nem sok idő maradt a tárgyalásokra. Arról nem is beszélve, hogy a magyar kormány közel sincs olyan alkupozícióban, mint az E.ON Ruhrgas volt, melynek gáztárolóit az Orbán-kabinet kivásárolta. A pozíciókat jól érzékelteti, hogy a német gázipari óriás hatszor annyi földgázt vesz az oroszoktól, mint hazánk. A történész azt feltételezi, hogy a magyar kormány a paksi szerződésen keresztül próbál a 2015-től esedékes új földgázszerződés számára engedményeket elérni. De az sincs kizárva, hogy Moszkva ajánl ilyen diszkontot a Duna menti atomerőmű bővítésének elnyeréséért.
A Paksra pályázó orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom rendkívül intenzíven terjeszkedik a világban. Az orosz atomtechnológia külföldi népszerűsítésére 2011-ben létrehozott leányvállalata, a Rusatom Overseas sorra nyitja irodáit a világ különböző országaiban. 2012 decemberében megkezdte munkáját budapesti kirendeltsége is, amely hozzálátott annak felméréséhez is, hogy – ha megkapják a megbízást a paksi bővítésre – milyen magyar cégeket lehetne bevonni a munkálatokba. Mert a Roszatom azzal is igyekszik növelni a vonzerejét, hogy a partnerország minél több vállalatának ígér részesedést a beruházásokhoz kapcsolódó megrendelésekből. Az orosz cég vezetői szerint Magyarország esetében ezek aránya a teljes költségek 30 százalékát is elérheti.
Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója, volt kormányfő éppen a múlt héten számolt be Putyinnak a konszern 2013-as eredményeiről, és egyebek közt azt hangoztatta, hogy az oroszok a duplájára tudták növelni külföldi megrendeléseik számát. Mégpedig annak ellenére, hogy a 2011. márciusi fukusimai reaktorbaleset után az atomenergetika nemzetközi piaca visszaesett. Jelenleg húsz külföldi reaktorépítésre van megbízásuk, további negyvenről tárgyalnak. Iránban tavaly adták át a sokat bírált buseri reaktort, s Teherán 2015-re már tervezi az újabb, második blokk beruházásának startját. Indiában nemrég kapcsolták rá az elektromos hálózatra az orosz közreműködéssel épült kudankulami atomerőművet. Kínában, a tianwani atomerőműben két orosz fejlesztésű reaktor működik, s a Roszatom újabb kettőre kapott megrendelést.
A paksi erőmű bővítése – amely iránt amerikai és francia részről szintén élénk érdeklődés mutatkozott –már jó néhány éve a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok egyik kulcstémája. A Roszatom aktív lobbitevékenységbe is kezdett, lapunk értesülései szerint nemrég Budapesten a legmagasabb kormányszinten fogadták Kirijenkót. A kétoldalú kapcsolatokban – a 2015-től esedékes új orosz–magyar hosszú távú földgázszállítási szerződés, valamint a Déli áramlat gázvezeték építésének ügye – mellett ott van lezáratlanul a Malév-dosszié is. Az orosz állami tulajdonú külgazdasági banknak, a VEB-nek ötszázalékos tulajdonrésze volt a csődbe jutott légitársaságban, amely az információk szerint 120 millió euróval tartozott a pénzintézetnek.
Elszabotált határozat
A Népszabadság információi szerint nukleáris szakmai körökben teljes értetlenség övezi, hogy Orbán Viktor magához vonta a döntést a paksi bővítésről, és gyorsított eljárásban, az érintett ágazatok bevonása nélkül egyezkedik az oroszokkal. A lapunkhoz eljutott vélemények szerint ez súlyos jogi aggályokat is felvet egy esetleges szerződés érvényességével kapcsolatban. Az a 2009-es parlamenti határozat, amelyre a miniszterelnök mint országgyűlési felhatalmazásra hivatkozik, konkrét feladatokat írt elő a bővítés kapcsán a kormánynak. Például a környezeti hatások és a 2025 utáni energiapiaci kilátások felmérését.
Vagyis lényegében annak megállapítását, hogy egyáltalán szükséges-e a bővítés. A szakértők, akiket lapunk megkérdezett, azt állítják: a körültekintő elemzés helyett az Orbán-kabinet leporolta az 1980-as évek arról szóló terveit, hogy a paksi reaktorok mellé két, egyenként 1000 MW kapacitású blokkot kell felépíteni.
