Oroszok bővíthetik Paksot, Orbán Moszkvába utazik
Részleteket nem árultak el, de emlékeztettek Lázár Jánosnak a parlament gazdasági bizottsága előtt nemrég elmondott beszámolójára. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár itt azt közölte, hogy a kabinet „előrehaladott tárgyalásokat folytat” az atomenergetikai együttműködés meghosszabbításáról és a 2037-ig szóló „kapacitásfenntartásról”. Szerinte így biztosítható az olcsóbb áram és a rezsicsökkentés.
Lázár János már itt megemlítette, hogy a következő lépés egy orosz–magyar államközi szerződés megkötése lesz, amelyet az Országgyűlésnek kell jóváhagynia. A tervek egyébként nem a kapacitás fenntartásáról, hanem új blokkok építéséről, a kapacitás megduplázásáról szólnak. Az ellenzők szerint a beruházás – a magas költsége miatt – inkább emelné a rezsit, mint csökkentené.
Nem kormányzati számítások szerint Paks II kilowattóránként 30 forintért tudná megtermelni azt az áramot, ami sokkal drágább a mai piaci áraknál. Ezzel viszont az állam újra a saját kezébe venné a hazai áramellátás túlnyomó részét. A kormányzati remények szerint az új blokkok 4-5 év múlva termelni fognak, ám szakértők ebben is kételkednek: a tervezés és az engedélyezés önmagában is hosszabb időt igényelhet. Ráadásul nem is sürget az idő (nem kellene most dönteni): a régi blokkok üzemidő-hosszabbítása miatt a következő 20-25 évre meg van oldva az áramigény biztosítása – állították nevük elhallgatását kérő szakértők.
Egy orosz elköteleződést érdekessé tenne az, hogy korábban maga Orbán Viktor is tenderkiírásról, nemzetközi pályázatról beszélt, a bővítés előkészítésére pedig háromtagú kormánybizottságot állított fel. A pályázatot korábban múlt év végére ígérték, de ebből nem lett semmi, és a bizottság munkájáról sem hallani. Az atomerőmű bővítését a tulajdonos állami vállalatnak, az MVM-nek kell megrendelnie a vélhetően az orosz állami tulajdonban lévő reaktorépítőtől, a Roszatomtól.
A társaság megoldást is kínálhat majd a most felmerülő finanszírozási gondokra. Magyarországnak nincs három-négyezermilliárd forintja a beruházásra, egy ekkora hitel viszont felborítaná az ország pénzügyi egyensúlyát. A lehetséges építők – az oroszok mellett a francia Areva, az Atmea (az Areva és a japán Mitsubishi közös vállalata), a dél-koreai Kepco és a japán kézben lévő amerikai Westinghouse – közül azonban egyelőre a piacon csak a Roszatom kínált előfinanszírozást. Moszkva több országban hitelezte akár a teljes építést, ha sikerült az elkészülő egység tulajdonviszonyairól, esetleg egy garantált átvételi árról is megállapodni.
Utóbbi kérdésben az EU-val is meg kell még vívni egy csatát: kiemelt áramátvételi árat vagy bármilyen más rejtett dotációt Brüsszel tiltott állami támogatásnak minősíthet. Mindezek miatt a Népszabadság információi szerint az MVM-en belül komoly ellentábora van az orosz részvételű bővítésnek, és még a paksi atomerőmű illetékesei sem lelkesednek a verseny kizárásáért.
Mindeközben meg kellene győzni az atomellenes csoportokat is, a kétkedők tábora ugyanis a fukusimai reaktorbaleset után bővülhet hazánkban is. A nemrég Budapesten képviseleti irodát nyitó Roszatom épp tegnap adott ki magyar nyelvű közleményt a tárgyban. E szerint a baleset okozta visszaesés ellenére is megduplázta külföldi megrendelésállományát, húsz reaktor építésére van megbízása, negyvenről tárgyal, és reményei szerint legalább minden második eljut a szerződéskötésig.
