A kabinet fel is függesztette a megállapodás előkészületeit, és arra utasította a külügyminisztériumot, hogy kezdeményezze háromoldalú bizottság létrehozását az EU-val és Oroszországgal. Pedig eddig úgy tűnt, hogy a keleti partnerségi program egy hét múlva esedékes vilniusi csúcstalálkozóján megszülethet a társulási szerződés és a hozzá kapcsolódó szabad kereskedelmi egyezmény. Ennek egyik feltételéül azt szabták, hogy Németországban gyógyíttathassa gerincbántal mait a 2011-ben – hivatalosan miniszterelnöki hatáskörének túllépése miatt, EU-s értékelések szerint viszont „szelektív igazságszolgáltatás” következtében, azaz politikai okokból – hétéves szabadságvesztésre ítélt Timosenko.

Összesen hat, a kiutazását lehetővé tévő törvényjavaslat került a rada elé (mindegyik ellenzéki kezdeményezésre), de egyikük sem kapta meg az elfogadásához szükséges többséget. Volodimit Ribak házelnök még nyitva hagyott ugyan egy kiskaput, amikor sürgette, hogy az ezzel megbízott parlamenti bizottság mielőbb dolgozzon ki egy mindenki számára elfogadható javaslatot. A testület azonban már többször összeült, és mindannyiszor képtelen volt egyezségre jutni. Az ellenzék –élén Timosenko Batykivscsina (Haza) pártjának képviselői vel – azt szeretné, hogy a politikus elengedésével együtt az ellene hozott ítéletet is érvénytelenítsék. A vezető kormányerő, a Régiók Pártja szerint viszont a volt miniszterelnöknek le kell töltenie büntetését. Így akarják távol tartani az aktív politizálástól, mert veszélyes ellenfele lenne a 2015-ben esedékes elnökválasztáson az alaposan megkopott népszerűségű Viktor Janukovics államfőnek.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem tudott szavazni tegnap a rada az ügyészségi törvény módosításáról, amit szintén a társulás feltételéül szabott az EU. Így hiába mondott igent a harmadik, Brüsszelben sürgetett jogszabálycsomagra, amely a választási rendszert alakítja át, a társulás esélyei szertefoszlani látszanak.

Pedig az EU mindent megtett a megállapodásért, hiszen az a keleti partnerség kudarca, ha a vilniusi csúcsig nem születik egyezség. A hét elején ezért Stefan Füle bővítési EU-biztos is Kijevbe látogatott. A Reuters értesülése szerint azonban a vele folytatott megbeszélésen Janukovics váratlanul kemény álláspontot képviselt, és azt mondta, hogy „a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé az aláírást”. Brüsszeli elemzők ezt úgy értékelték, hogy az ukrán államfő blöfföl, több pénzügyi támogatást és kedvezőbb feltételeket akar kiharcolni eladósodott országának. Most viszont az tűnik valószínűnek, hogy a társulást ellenző Oroszország által Ukrajnára gyakorolt nyomás áll a vonakodás hátterében.

A megállapodás előkészítését felfüggesztő döntést Jurij Bojko miniszterelnök-helyettes azzal indokolta, hogy visszaesett az ipari termelés, mert romlottak a gazdasági kapcsolatok a Független Államok Közösségével. A kormány is sürgeti, hogy fel kell újítani az aktív párbeszédet Moszkvával, az orosz–kazah–belorusz vámunióval és a FÁK más államaival.

Korainak tartja viszont a megegyezés temetését Dmitro Vidrin politológus. – Kijev és az EU közele dése nem egyszeri akció, hanem hosszú folyamat, amelyen immár több mint tíz éve dolgozik Ukrajna politikai elitje – mondta a Népszabadságnak az elemző, aki mind a négy ukrán elnök mellett dolgozott tanácsadóként. Szerinte a kormány nem leállítani, hanem pontosítani akarja a társulás feltételeit, hogy azok Ukrajna, Európa, sőt Oroszország számára is a legkedvezőbbek legyenek. Vidrin úgy véli, hogy ezt a munkát egy hét, sőt akár egy nap alatt el lehet végezni, vagyis még van esély a vilniusi aláírásra. Ugyanakkor – bár korábban ezt tervezték – Stefan Füle nem utazik újra Kijevbe, Guido Westerwelle német külügyminiszter pedig kijelentette: az EU továbbra is érdekelt a megállapodásban, de Kijeven múlik, hogy elfogadja-e. Az Európai Parlament megbízottja, Aleksander Kwasniewski határozottabban fogalmazott: a jövő heti egyezség halott – mondta.