A „vízfej” sem lesz mindenható

Hét kulcsfontosságú ágazat intézményei kerülnek önkormányzati hatáskörbe Romániában a kormány kedden elfogadott közigazgatási reformja értelmében. A decentralizációs törvényt úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjesztette a parlament elé a miniszterelnök. A rendkívüli törvényhozási eljárás szerint a tervezet vita nélkül, néhány napon belül automatikusan hatályba lép, ha az ellenzéknek nem sikerül bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatnia a kormányt, illetve a jogszabály nem bizonyul alkotmányellenesnek. Amikor hatályba lép, a megyék és a települések hatáskörébe kerülnek át az eddig minisztériumi alárendeltségben működő közegészségügyi intézmények, valamint a mezőgazdasági, kulturális, munkaügyi, ifjúsági és sportigazgatóságok. Szintén önkormányzati hatáskörbe kerül az egyetem előtti oktatás és részben a közutak. A felsorolt intézmények közül több felügyeleti feladatot is ellát, ami többek szerint megkérdőjelezi a jövőbeni hatékonyságukat, hiszen olyan intézmények tevékenységét kell majd ellenőrizniük, amelynek az alárendeltjei.

Eredetileg a decentralizálandó intézmények listáján szerepelt a rendőrség is, de a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyomására ezt a javaslatot törölték. Crin Antonescu liberális pártelnök a székelyek autonómiatörekvéseire utalva kijelentette, hogy a rendőrség decentralizációja az állam egységét veszélyeztetné. A kormány tervezetéhez 2040 módosító indítványt nyújtottak be a honatyák, ezek közül 568-at elfogadott a kabinet a felelősségvállalást megelőző rendkívüli kormányülésen. A módosítók túlnyomó része a törvény mellékleteire vonatkozott – közölte Mirel Palada kormányszóvivő. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatja a törvényt, mert abban a magyar érdekvédelmi szervezet elképzelései is helyet kaptak, és a magyar közösségnek az a legfontosabb, hogy a döntéshozatal az állampolgárhoz minél közelebbi szintre kerüljön. A másik két ellenzéki formáció, a Demokrata-liberális Párt (PDL) és a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) mindössze 117 képviselővel és szenátorral rendelkezik, miközben a bizalmatlansági indítvány benyújtásához az 581 fős törvényhozás 146 tagjának aláírása szükséges.

Az ellenzék nem teljesen kiszolgáltatott, és a Demokrata-liberális Párt már korábban jelezte, hogy az alkotmánybíróságon próbálja megakadályozni a törvény életbe lépését. Arra hivatkoznak, hogy a kormány csak rendkívüli esetekben folyamodhat felelősségvállaláshoz, például amikor megváltozik a kormánytöbbség összetétele. Mircea Toader, a demokrata-liberálisok képviselőházi frakcióvezetője szerint csaknem biztosra vehető, hogy az alkotmánybíróság elfogadja az ellenzéki óvást. Érdekes részlet, hogy az ellenzék által emlegetett precedens éppen a kormányzó szociáldemokraták egyik élvonalbeli politikusa, Mircea Geoana volt pártelnök óvására született. A parlament két házának együttes ülésén mondott beszédében Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a reform a kormányon belül is hatalmas ellenállásba ütközött. Úgy fogalmazott: kormányának hadseregnyi, kenyerét féltő minisztériumi tisztviselővel kellett megharcolnia azért, hogy megvalósítsa a decentralizációt, amit 1989 óta minden parlamenti párt megígért, de nem vitt véghez.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.