Pannonhalmán szívesen látnák a pápát és a pátriárkát
A hírek szerint az olaszországi Bari, Bécs és a pannonhalmi apátság is esélyes. Az időpont 2014 lehet, akkor lesz ugyanis VI. Pál pápa és Athenagorász konstantinápolyi pátriárka találkozójának ötvenedik évfordulója.
– Nyitottak vagyunk arra a nagyszerű szándékra, hogy a katolikus és az orosz ortodox egyház vezetője Pannonhalmán találkozzon egymással – mondta lapunknak Várszegi Asztrik pannonhalmi püspök-főapát. Szavai szerint Pannonhalma kvázi semleges területnek számít. Az apátságot ugyanis az 1054-es keleti egyházszakadás előtt 996-ban, még a két egyház egysége idején alapították. – Mi, bencések a késő ókor szerzetesei vagyunk, ez is összeköt minket – fogalmazott a püspök-főapát. Titkára, Rábai László érdeklődésünkre elmondta, Pannonhalma szívesen adna otthont a találkozónak, de ilyen hivatalos kérés egyelőre nem érkezett a főapátsághoz. Utalt arra, hogy a főapát régóta dolgozik a történelmi jelentőségű csúcs létrejöttén. Jó remény volt arra, hogy 1996-ban II. János Pál pápa és II. Alekszij pátriárka Szent Márton hegyén találkozzon, de végül is külön-külön időpontban érkeztek Pannonhalmára az egyházi méltóságok. A Népszabadság 1995 márciusában adta hírül, hogy a moszkvai pátriárka kinyilvánította: elfogadja, hogy Várszegi Asztrik közvetítsen közte és II. János Pál pápa között. A főapát előzőleg szóban, majd írásban is meghívta II. Alekszijt az alapításának ezredik évfordulójára készülő Pannonhalmára, továbbá magánkihallgatást kért, hogy tisztázza a pátriárka magyarországi útjának részleteit.
II. Alekszij személyében 1994 márciusában a két ország kapcsolatainak történetében először látogatott Magyarországra az orosz pravoszláv egyházfő – idézte fel az akkori eseményeket a lapunknak Nanovfszky György, aki az 1990-es években Magyarország moszkvai nagykövete volt, és máig jó személyes kapcsolatot ápol az orosz pravoszláv egyház vezetőivel. A vizit után vetődött fel az ötlet, hogy II. János Pállal is itt, a pannonhalmi apátságban találkozhat. 1996 júniusára egyeztették is az időpontot, amit II. Alekszij kérésére őszre tettek át, de az orosz pravoszláv egyház Szent Szinódusának elutasító döntése miatt a történelmi kézfogás végül elmaradt, „csak” a pápa érkezett Magyarországra – mondta a diplomata.
Később – amikor már a Fidesz volt kormányon – ismét előkerült a katolikus egyházfő és a moszkvai pátriárka találkozójának terve. Semjén Zsolt, aki akkor a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára volt, 2001 tavaszán kijelentette: a legnagyobb esélye annak van, hogy Magyarország ad majd otthont a történelmi jelentőségű eseménynek. Semjén a jelekből arra következtetett, hogy néhány éven belül minden bizonnyal létrejön az „egyházi csúcstalálkozó”.
Nanovfszky György nem tud arról, hogy mostanában történt volna kapcsolatfelvétel a pápa és az orosz pátriárka magyarországi találkozójának előkészítésére. Októberben Budapestre várták ugyan Hilarion metropolitát, de a végül későbbre halasztott vizit során egy katolikus–pravoszláv közös kutatóintézet magyarországi létrehozásáról, és arról a tervről tárgyaltak volna, amelynek értelmében ortodox kápolnát építenének a Balaton környékén, mivel Hévízre és környékére egyre több orosz érkezik.
A katolikus és az orosz pravoszláv egyház közötti ellentéteket nemcsak hitbeli viták, hanem az államhoz való viszonyuk és aktuális problémák is okozzák: Moszkvában azzal vádolják a Vatikánt, hogy a pravoszláv hívők katolicizálására törekszik. Mi több, politikai színezetet is ad az ügynek, hogy Oroszországban pravoszlávnak lenni nem feltétlenül vallásos hitet jelent, hanem a nemzeti hovatartozás jelképe is, így ez a kérdés nem csak a hívőket érinti. Éppen ezért Vlagyimir Putyin orosz elnök nem egészen két hét múlva esedékes vatikáni látogatása is előremozdulást hozhat az egyházközi kapcsolatokban. Ráadásul egyre erőteljesebb a két egyház képviselőiben is a felismerés, hogy számos közös érdek kötheti össze őket. Moszkvai világi elemzők például arra hívták fel a figyelmet, hogy az orosz pravoszláv egyház főpapjai, Kirill pátriárka vagy Hilarion, aki egy ideig Magyarországon képviselte a patriarchátust, nyitottabbak a párbeszédre, mint az alapvetően konzervatív klérus.
Közös kötelesség, közös cél
Élénkülni látszik az egyeztetés a katolikus és az orosz pravoszláv egyház között. Miközben kedden a Vatikánban Ferenc pápa a moszkvai patriarchátus „külügyminiszterét”, Hilarion metropolitát fogadta, Kirill pátriárka Angelo Sodano bíborossal tárgyalt. Az orosz egyházfő békülékeny hangnemben azt hangoztatta, a két egyház közötti történelmi nézeteltéréseknek ma már nincs olyan kritikus szerepük, mint korábban volt, mert „nagyon sok a közös kötelesség, a közös cél”. Egyebek közt arról beszélt, hogy mindkét egyházat aggasztja a keresztények helyzete a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában, de még Európában is, ahol „a tolerancia és a multikulturalizmus jelszavával gyakorolnak burkolt nyomást rájuk”.
