HÁNY HIVATALOS NYELVNÉL TART AZ EURÓPAI UNIÓ?

Huszonnyolc tagországhoz huszonnégy hivatalos nyelv társul: sokszínűség ez a javából. Legutóbb (július elsején) a horvát csatlakozott az uniós nyelvek csoportjához – és ha folytatódik a bővítés, egy napon a szerb, a macedón, az albán vagy a török nyelv is megkaphatja a hivatalos EU-státuszt.

VANNAK E MUNKANYELVEK IS AZ EU BAN?

Hivatalosan nincsenek, ellentétben például az ENSZ-szel vagy az Európa Tanáccsal. A valóságban persze más a helyzet: az Európai Bizottságon belül például az angolt, a franciát és a németet tekintik munkanyelvnek (az EU-biztosok is ezeken a nyelveken tanácskoznak), noha a németet ritkábban használják.

Az angollal és a franciával bármely uniós intézményben el lehet boldogulni, sőt – a francia fokozatos visszaszorulásával – ma már csak az angollal is.

MIÉRT KAKUKKTOJÁS AZ ÍR NYELV?

Amikor Írország 1973-ban csatlakozott, a kevesek által beszélt ír nyelv csak a szerződéses nyelv – angolul: treaty language– státuszát kapta meg. Ez azt jelenti,hogy az EU alapszerződését és legfontosabb dokumentumait írre is átültetik, de a mindennapokban nincs ír tolmácsolás és fordítás. Dublin azonban lobbizásba kezdett, és elérte, hogy egy 2005-ös döntéssel (amely 2007-ben lépett hatályba) az írt is felvegyék a hivatalos nyelvek közé. Az Európai Bizottság, illetve a Tanács tolmácsszolgálatánál létrejött az ír részleg, és az EU honlapját (Europa.eu) is lefordították ír nyelvre – ám az ősi kelta nyelvet továbbra is nagyon ritkán hallani az uniós intézményekben.

MIKOR, HÁNY NYELVEN TOLMÁCSOLNAK?

Az Európai Parlament plenáris ülésein és – időnként – a tagállamok képviselőiből álló Miniszteri Tanácsban minden hivatalos nyelvre biztosítanak tolmácsolást (az írre csak ritkán). Egy-egy tolmácskabinban legfeljebb három tolmács ül, és előfordulhat, hogy valamelyik felszólalót egyikük sem érti. Ilyenkor a relézés nevű módszert alkalmazzák: átkapcsolnak egy másik kabinra, és az ott elhangzó tolmácsolás alapján – vagyis egy harmadik nyelv közvetítésével – dolgoznak. Az EU-biztosoktól és az EU-nagykövetektől (állandó képviselők) viszont elvárják a nyelvtudást: az ő tanácskozásaikon csak angol, francia és német tolmácsolás van.

HOGYAN CSÖKKENTHETŐ A HASZNÁLT NYELVEK SZÁMA?

Ez kényes kérdés, és a csökkentés csak akkor lehetséges, ha ehhez egy találkozó valamennyi résztvevője hozzájárul. (Gondot okozni éppen ez szokott…) A leggyakoribb megoldás az úgynevezett aszimmetrikus nyelvi kiosztás: ilyenkor több nyelven lehet felszólalni, mint ahány nyelvre tolmácsolást biztosítanak. Tegyük fel, hogy a jelen lévő politikusok/diplomaták/szakértők beszélhetnek angolul, franciául, németül, olaszul és spanyolul, de a mondandójukat csak angolra és franciára fordítják – feltéve, hogy ezt a két nyelvet mindenki érti. Így többen tudják az anyanyelvüket használni (bár valószínűleg nem mindenki), és kevesebb tolmácsra van szükség.

MEKKORA A FORDÍTÁS-TOLMÁCSOLÁS SZÁMLÁJA?

Ha összeadjuk valamennyi EU-intézmény fordítási-tolmácsolási költségeit, körülbelül évi egymilliárd eurót kapunk. (Ebben benne van az Európai Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Számvevőszék is.) Ez hatalmas összegnek tűnhet, de tegyük mindjárt hozzá: a teljes EU-költségvetés kevesebb, mint egy százalékáról van szó. Ha ezt a pénzt megspórolnánk, tényleg jönne a bábeli zűrzavar.

MIKOR ÉRDEMES MAGYARUL FELSZÓLALNI?

Fontosnak érezheti valaki, hogy az anyanyelvén beszéljen (ha éppen biztosítanak ilyen tolmácsolást), mert így pontosabban tudja kifejezni magát. Ennek összetett vagy kényes témáknál különös jelentősége lehet. Ugyanakkor egy magyar anyanyelvű felszólalónak is mérlegelnie kell, hogy a tolmácsolás sokat elvesz a stílusból, a meggyőző erőből. Nem véletlen például, hogy az Európai Bizottság portugál nemzetiségű elnöke, José Manuel Barroso angolul mondta el az unió helyzetét értékelő beszédét az Európai Parlamentben. Ezt szinte mindenki egyenesben tudta követni. S ugyanígy akadtak EP-képviselők a legkülönfélébb tagországokból, akik angolul szóltak hozzá a vitához.

VALÓBAN EGYENRANGÚAK A HIVATALOS NYELVEK?

Igen, az észt vagy a görög nyelv (elvileg) ugyanolyan fontos, mint az angol: az EU-alapszerződés kimondja a hivatalos nyelvek egyenrangúságát. Ez politikai és lelki szempontból egyaránt jelentős – gondoljunk csak arra, hogy minden uniós polgárnak joga van az anyanyelvén kapcsolatba lépni bármely EU-intézménnyel, és biztos lehet benne, hogy választ is ezen a nyelven kap. Azért halkan megsúgjuk: ha angolul vagy franciául ír levelet, reagálni is sokkal gyorsabban fognak.