A törvénymódosítás azután merült fel, hogy a román közéleti szereplők vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlennek nyilvánított több mint száz polgármestert, megyei tanácselnököt és alelnököt. Az ANI azt rótta fel nekik, hogy választott tisztségükkel egy időben az önkormányzatuknak alárendelt kereskedelmi társaságok vezetőtanácsának is tagjai voltak, holott a törvény ezt tiltja.

Az érintettek nagy része bíróságon óvta meg az ANI határozatát. Azzal védekeznek, hogy a jelenlétüket az önkormányzati cégek vezetésében erőltetett törvénysértésként értelmezni, mivel ott a helyi közösség érdekeit képviselik. A polgármesterek offenzíváját a Romániai Községek Egyesületének szociáldemokrata (PSD) alelnöke vezeti. Mariana Gaju előbb Radu Mazarét, a miniszterelnök pártjában nagy befolyással bíró constantai polgármestert nyerte meg az ügynek. Mazare elérte, hogy a közigazgatás ügyeivel foglalkozó kormányfőhelyettes, Liviu Dragnea kidolgozzon egy törvénymódosítást, amely egész egyszerűen törölte volna a hatályos jogszabályból az ANI által kifogásolt összeférhetetlenséget. A tervezet elakadt a kormányban, mégpedig a frissen kinevezett igazságügyi miniszter, Robert Cazanciuc ellenállásán.– Ha ismerték a törvényt, ha nem, a jogszabály megsértéséért mindenképpen ők felelnek – hangzott a tárcavezető válasza. Igaz, a törvénymódosításnak nem lévén visszamenő hatálya, az összeférhetetlenségen ért polgármesterek helyzetét úgysem oldaná meg. A bíróságokat sem hatotta meg a polgármesterek érvelése: négy esetben született eddig ítélet, és mindben összeférhetetlenséget állapítottak meg. Az érintett önkormányzati vezetőket megfosztják mandátumuktól, és három évre eltiltják őket közhivatal viselésétől.

A községek egyesületének alelnöke szerint a feddhetetlenségi ügynökség ezerkétszáz helyi elöljárót, a polgármesterek mintegy felét készül „partvonalra küldeni”, és ezzel előre hozott választásokat kiprovokálni. Victor Ponta miniszterelnök előbb hitelt adott párttársa állításának, viszont legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a valóságban az összeférhetetlenségi esetek száma jóval kisebb. Igaz, ismerte el, nem tudhatja, hány dosszién dolgozik az ANI. Egyébként a kormányfőnek nincs megoldása: pár napja még az előre hozott választásokat sem zárta ki, legutóbb viszont azt javasolta, egyszerűen várják meg, amíg a bíróságok ítéletet hoznak az óvásokról.

Az ANI-t vezető Horia Georgescu szerint a polgármesterek összeférhetetlensége korántsem annyira „ártatlan”, ahogyan azt az érintettek beállítják. Az önkormányzati vezetők szabják meg a település tulajdonában lévő vállalatok költségvetését, majd a cégek vezetőiként ugyancsak ők rendelkeznek a sokszor uniós forrásokat is érintő összegek elköltéséről. Az ANI-vezér szerint a 2003 óta hatályos törvény e téren egyértelműen fogalmaz.

– De miért csak most alkalmazzák a törvényt? – kérdezik a törvénysértéssel vádolt polgármesterek, akik között csak elvétve találni ellenzékit, miközben az ANI vezetőségét még az előző hatalom nevezte ki. Klaus Johannis, Nagyszeben többször újraválasztott szász polgármestere úgy vélte, az ANI azért indított ellene hajtóvadászatot, mert vezető tisztséget vállalt a Nemzeti Liberális Pártban (PNL).

És miközben a kormánypártok politikai üldöztetésre panaszkodnak, az ANI vezetője arra gyanakszik, hogy a jelenlegi szociálliberális hatalom eltúlozza a problémát. Georgescu kilátásba helyezte lemondását arra az esetre, ha a parlament olyan törvényt fogad el, amely csorbítja az ANI függetlenségét. Az ellenzéki Demokrata-liberális Párt (PDL) vezetői is figyelmeztettek: az összeférhetetlenségi törvény módosítása negatívan befolyásolná az Európai Bizottság következő jelentését a romániai korrupcióról.