Rettegjenek az adócsalók?
Falra hányt borsónak tűnik ezek után a nemzetközi hitelezők, a trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) sürgetése, hogy Görögország vegye fel a harcot az adóelkerüléssel. Pedig ez a leggyakoribb kérés cserébe az immár 240 milliárd eurós mentőcsomagért, amelyet csak részletekben utalnak át Athénnak. Ezen a nyáron is folyamatosan egyeztetett a trojka és a görög kormány arról, hogy ez utóbbinak mit kell teljesítenie a pénzügyi segítség következő adagjáért.
Emelte a téteket az athéni pénzügyminisztérium, amely a minap bejelentette: az adóhatóságok lefoglalják az adótartozásukat nem rendező vállalkozások és magánszemélyek vagyonát. A tervek szerint a tízezer eurónál (hárommillió forintnál) nagyobb hátralékot felhalmozók először figyelmeztetést kapnak, hogy rájuk küldik a végrehajtót, ha húsz napon belül nem állnak elő visszafizetési tervvel. A rekordnagyságú államadóssággal és költségvetési hiánnyal küzdő Görögországban – becslések szerint – 60 milliárd eurónyi befizetetlen adóval és társadalombiztosítási járulékkal tartoznak a kormánynak.
A pénzügyi tárca augusztusban közzétett adatai azt mutatják, hogy az év első felében az adóbevételek másfél milliárd euróval elmaradtak a tervezettől. Pedig a hatóságoknak ma már külföldi szakértők is „súgnak”. A Görögországot segítő, az Európai Bizottság által létrehozott EU-munkacsoport (Task Force for Greece) például megszervezte, hogy több uniós tagállamból is adóbehajtási szakértők adják át a tapasztalataikat, időnként Athénba látogatva, vagy huzamosabb ideig ott dolgozva. A pénzügyminisztérium júliusban öttagú tanácsadó bizottságot hozott létre – emlékeztet az EUobserver hírportál –, benne a svéd és az ír adóhivatal egy-egy volt tisztségviselőjével. A brüsszeli bizottság az offshore számlák kapcsán is nyújt tanácsokat.
Nemcsak a bevételek, hanem a közhangulat miatt is kiemelten fontos az adócsalók elleni küzdelem. Az egymást követő görög kormányok megszorítások sorozatát kénytelenek bevezetni, hogy elkerüljék az államcsődöt, és hogy megkapják a felszínen maradáshoz szükséges pénzügyi mentőövet. Úgy viszont nehéz elfogadtatni a – kevésbé jómódúakat sújtó – fizetésés nyugdíjcsökkentéseket vagy az adóemeléseket, hogy közben a leggazdagabbak változatlanul kibújnak az adófizetés alól. A görög gazdaság immár a recesszió hatodik événél tart, a munkanélküliség sosem látott magasságba emelkedett.
Nem sok jót ígér ugyanakkor a hírhedt Lagarde-lista kezelése. A svájci számlákra súlyos eurómilliókat kimenekítő görögök névsorát továbbra sem vizsgálta ki érdemben az athéni kormány (a listát annak idején Christine Lagarde francia pénzügyminiszter, az IMF mostani vezérigazgatója adta át görög kollégájának). Enyhén szólva zavarba ejtő, hogy későbbi pénzügyminiszterek – így a kormánykoalícióban lévő baloldali Paszok jelenlegi vezére, Evangelosz Venizelosz és a pénzügyi tárcát ma irányító Jannisz Szturnarasz – sem tartották lényegesnek az ügy felgöngyölítését.
