A bűnnek nincs nemzetisége
A vajdasági falu egyike volt annak a három településnek, amelynek magyar lakosságát a második világháború végén kollektíven háborús bűnösnek nyilvánították, és a magyar csapatok kivonulása után sokukat ártatlanul meggyilkolták a partizánok. A két államfő szimbolikus gesztusa az elkövetett bűnök beismerését, az áldozatok megkövetését, a megbékélés szándékának kinyilvánítását szolgálta. Szerb részről most első alkalommal ismerték el hivatalosan a partizán megtorlások törvénytelenségét.
A csúrogi emlékhelyen a megemlékezés előtti napon állították föl Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész szoborcsoportját. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 250 aktivistája tette rendbe az emlékmű környékét, amelyet térfigyelő kamerák őriznek. A korábban ezen a helyen a hozzátartozók által állított kereszteket ugyanis rendre eltávolították, megrongálták. A szerb áldozatok emlékére az úgynevezett Topalov-raktárban emlékmúzeumot rendeztek be. A VMSZ buszokkal szállította Csúrogra azokat a vajdasági magyarokat, akik részt kívántak venni az ünnepélyes megemlékezésen. A rövid ünnepség magyar nyelvű katolikus és szerb nyelvű pravoszláv gyászmisével kezdődött, amelyet a két egyház főpapja celebrált. Ezt követően Áder és Nikolics egyszerre lépett a kamerák elé: rövid csend után egyszerre hajtottak fejet az áldozatok emléke előtt.
A két államfő Csúrog központjában rövid beszédet mondott. Tomiszlav Nikolics hangsúlyozta: Szerbia a jövő felé fordul, és a kölcsönös tisztelet határozza meg viszonyát a szomszédos népekkel. Áder János arról beszélt: a bűnnek nincs származása, sem nemzetisége. Nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek, bűnös indulatok, bűnös emberek vannak. Az áldozatok esetében sem az a legfontosabb, hogy szerbek voltak-e vagy magyarok, hanem az, hogy egytől egyig ártatlan emberek voltak.
Áder János kétnapos szerbiai látogatásán, kedden négyszemközt is tanácskozott Tomiszlav Nikoliccsal, akit 2012 májusában a Szerb Haladó Párt elnökeként választottak a Szerb Köztársaság elnökévé. A Szerb Radikális Pártból kivált, nacionalistának tartott politikai erő a jelenlegi szerb kormánynak is meghatározó ereje, de sokak meglepetésére folytatta elődje, a demokrata párti Borisz Tadics közeledését az Európai Unióhoz. A magyar–szerb megbékélés folyamata is Borisz Tadics és Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök 2009. októberi megállapodásával kezdődött. Akkor döntöttek a magyar–szerb akadémiai történész vegyes bizottság létrehozásáról, amely a történettudomány eszközeivel objektív módon folytatta az egykori háborús bűncselekmények feltárását.
Kedden délután Áder és Nikolics részt vett a Magyarok és szerbek 1918–2012 című, a kutatások eddigi eredményeit összegző kötet bemutatásán a Szerb Nemzeti Könyvtárban. Glatz Ferenc akadémikus, a bizottság magyar tagozatának elnöke bevezetőjében azt mondta: magyaroknak és szerbeknek több a közös érdeke, mint az érdekellentéte. Közös érdek a világgazdaság rendjébe való sikeres betagozódás, amelyhez a szomszéd népek együttműködésére van szükség. Ehhez azonban tisztázni kell a közös történelemben egymás rovására elkövetett sérelmeket – ez a záloga a megbékélésnek és a jövő felé fordulásnak.
Áder János a szerb parlament szerdai ülésén bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen. A szerb parlament pénteki ülésén elfogadták a Szerb Haladó Párt és a VMSZ által közösen beterjesztett nyilatkozatot, amely elítéli a szerb partizánok által a Délvidéken elkövetett vérengzéseket. Áder János kedden megbeszélést folytatott Ivica Dacsics miniszterelnökkel is, aki ígéretet tett rá, hogy a szerb kormány legközelebbi ülésén hatályon kívül helyezik azt a határozatot, amely a három vajdasági település magyar lakosságát kollektíven háborús bűnösnek nyilvánította.
Zöld jelzés Szerbiának
2014 januárjáig megkezdődhetnek az uniós csatlakozási tárgyalások Szerbiával – döntöttek az uniós Európaügyi miniszterek luxembourgi tanácskozásukon kedden. Egyúttal megkezdődhetnek az egyeztetések a társulási egyezményről Koszovóval. A döntést még jóvá kell hagynia csütörtök–pénteki európai uniós csúcs résztvevőinek, de ez formalitásnak tűnik. Stefan Füle bővítési biztos szerint Szerbia és Koszovó nemcsak teljesítette, hanem már túl is teljesítette a velük szemben támasztott elvárásokat – írta az MTI.
„Belgrád és Pristina példátlan erőfeszítéseket tett kapcsolataik normalizálása érdekében, a mai döntés mindkét fél számára az elért eredmények elismerése” – hangoztatta a cseh biztos. Uniós közvetítéssel áprilisban állapodott meg Szerbia és Koszovó a kapcsolatok normalizálásról, de az uniós tagállamok továbbra is közelről figyelemmel követik a kapcsolatok alakulását, mielőtt az év második felében végső áldásukat adnák a tárgyalások megkezdésére. Az uniós csatlakozástól Belgrád azt várja, hogy segítse a gazdasági átalakulást, befektetőket vonzzon az országba, továbbá hogy megszüntesse Szerbia „pária” voltát a térségen belül.
