Bolgár választás: Úgy érzik, eladták őket
A vasárnapi bolgár választások estéjére tüntetést hirdettek a „bolgár kora tavaszt” szervező csoportok. Február–márciusban Bulgária több városában is felvonulásokat, spontán tüntetéseket tartottak a tiltakozók, akik tűrhetetlennek tartották a közüzemi költségek növekedését. A demonstrációk akkor többször erőszakba torkolltak, s Bojko Boriszov jobbközép GERB (Polgárok az Európai Bulgáriáért) pártja kényszerűségből lemondott.
Az államfő végül ügyvezető hivatalnokkormányt nevezett ki, és kitűzte a választást május 12-re. Ezen a napon akarnak felvonulást tartani Szófiában több helyen is. Janaki Gancsev, az Orlov moszt elnevezésű csoport szóvivője, azt mondta a Reutersnek: „A politikusok nem hallják meg a nép hangját, s ezért nem akarunk meghátrálni. Vasárnap tiltakozó menetet tartunk, s ez csak a kezdet lesz. A szintén tavasszal létrejött Állampolgári Ellenőrzés nevű szervezet szóvivője, Angel Szlavcsev már nemcsak felvonulásokat, de barikádokat is vizionált. „Az emberek úgy érzik, eladták őket, hatalmas a bizalmi válság.”
A bizalmi válságról beszélt a Népszabadságnak Kirill Avramov, a Political Capital Bulgaria igazgatója is. A társadalom megosztottsága és az általános bizalomhiány miatt nehezen tudja elképzelni, hogy a választás után kormányzóképes koalíció alakulna. Arra a kérdésre, hogy miért nem volt képes a tiltakozó mozgalom párttá szerveződni, miután megdöntötte a GERB uralmát, azt felelte: a tiltakozó mozgalom ereje spontaneitásában volt, de ez volt a gyengesége is. Emlékeztetett, hogy az ország leggazdagabb körzetei, Szófia és Várna váltak a tüntetések központjává.
A fővárosban azonban olyan erők álltak a megmozdulások élére, amelyeknek nincsenek közös ügyeik: szélsőjobboldali nacionalisták egyfelől, környezetvédők és fogyasztóvédők a másik oldalról. Várnában pedig az ellen tüntettek főleg, hogy a T.I.M. rövidítéssel jelzett titokzatos csoport, amely zsebre vágta az üdülő- és kikötővárost, megszerezte az áramszolgáltató CEZ tekintélyes részét is.
A szervezett bűnözés szerepe a bolgár közéletben amúgy is állandó téma az országban. Az az általános vélekedés, hogy a Boriszov-kormány, miközben a bűnözés és a korrupció elleni fellépését reklámozta, csendes szövetségre lépett a T.I.M.-mel. Avramov szerint a tiltakozó mozgalomnak két fő oka volt. Az egyik a kilátástalan szegénység, a másik az igazságdeficit. A tiltakozók megpróbálkoztak „az állam elfoglalásával”, próbáltak párhuzamos, alternatív szervezeteket létrehozni, de ez épp a társadalom megosztottsága miatt nem lehetett eredményes. Az eredménytelen tiltakozó mozgalmak pedig képtelenek voltak párttá szerveződni. Avramov magvasan úgy fogalmazott: a politikai osztály átverte a tiltakozókat.
Ehhez az igazságdeficithez csak hozzátett a „bolgár Watergate” néven elhíresült lehallgatási botrány. Kiderült a kampány idején, hogy Boriszov belügyminisztere a minisztérium eszközeivel mindenkit lehallgatott. A nyilvánvaló, durva törvénysértések ellenére egészen a legutóbbi napokig a GERB volt a vasárnapi választások esélyese. Kezdetben hét-nyolc, az utolsó felmérések szerint egy-két százalékkal vezet a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) vezette baloldali választási koalíció előtt. De vajon mi az oka, hogy a Boriszov-párt megőrizte pozícióját? Avramov szerint az eddigi miniszterelnök vérbeli populista demagóg, aki képes elhitetni, hogy ő népi hős, akit ártatlanul támad a régi elit. Miközben ő mindig is az elit tagja volt, legutóbb pedig az ország leghatalmasabb embere. A jobboldalnak egymilliónál több törzsszavazója van, ők mindenképpen a szocialisták ellen szavaznak.
A Gallup Bulgaria legutóbbi felmérése szerint a parlamenti választáson a GERB 29–35, a BSZP 28–32 százalékot kaphat. Mögöttük a harmadik helyen a törökök és muzulmánok pártja, a DSZP (A jogok és szabadságok mozgalma) áll 10-12 százalékkal. A szélsőjobboldali Ataka (Támadás) párt hét–kilenc százalékkal juthat a nemzetgyűlésbe. Kérdéses a Meglena Kuneva volt EU-biztos által alapított centrista PolgárokBulgáriájamozgalom sorsa,mert a négyszázalékos bejutási küszöb körül van. A bolgár pártok nehezen köthetnek koalíciót. Eddig a GERB egyedül kormányzott kisebb jobboldali pártok és az Ataka külső támogatásával. Sok függ attól is, milyen lesz a bolgárok választási kedve. Jelenleg 54 százalék állítja, hogy elmegy választani.
A választásokat EU-tagországnál eddig példátlan módon ellenőrzi az EBESZ demokratikus intézményekkel és emberi jogokkal foglalkozó szervezete, az ODIHR. Nagyszámú ellenőr figyeli, betartják-e a törvényeket és a nemzetközi normákat. Haraszti Miklós magyar politikus, aki a missziót vezeti, lapunknak elmondta: az ellenőrök kiküldését a bulgáriai viszonyok, egyebek között a szavazatvásárlás korábbi esetei is indokolják.
