„Brüsszel nem Moszkva”
Lassan három éve állandó téma Magyarország az európai intézményekben. Nincs még elegük a politikusoknak Magyarországból?
Minden ország állandó téma az Európai Unióban, és az, hogy vannak olykor vitáink, teljesen természetes. Az Európai Unió egy értékközösség, így megszokott, hogy beszélünk olyan kérdésekről is, amelyek nyugtalanítanak minket. Ilyenkor olyan megoldást keresünk, amely megfelel az uniós értékeknek. De hadd hangsúlyozzam, az 1956-os forradalom leverése óta nagy csodálója vagyok Magyarországnak, és meggyőződésem, hogy a magyar egy szabadságszerető nép.
Korábban a Deutsche Wellének azt nyilatkozta, hogy az Európai Uniónak be kell avatkoznia Románia belügyeibe, ha bebizonyosodik, hogy sérül a jogállamiság. Mennyiben hasonlít Románia esete Magyarországéhoz?
Magyarország helyzete más, de teljesen normális, hogy az uniós intézmények figyelemmel kísérik a tagállamokban zajló folyamatokat. Egy közösségben a partnerek beszélnek egymással, véleményt cserélnek, és még vitázni is lehet a barátság alapjain.
A kormány ilyenkor azzal érvel, hogy a vita nem értékekről szól, hanem a baloldal és a liberálisok támadást indítottak Magyarország ellen.
Nincs semmilyen támadás Magyarország ellen, mint ahogy Németország ellen sincs, holott manapság sokan kritizálnak minket az európai adósságválsággal kapcsolatban. De ezt nem úgy éljük meg, mint egy ellenünk irányuló harcot, hanem megpróbáljuk jó érvekkel megtámogatni az álláspontunkat. Ez minden ország joga. Az Európai Bizottság Európában a szerződések őre, és biztosíthatom, Brüsszel nem egyenlő Moszkvával.
Az utóbbi időben már a német kormány is bírálta a magyar vezetést. Ezt a Fidesz úgy értelmezte, hogy a magyar kérdés a német választási kampány része lett. Gondolja, hogy ilyen fontosak lettünk?
Nem hiszem, hogy a kritika a német kampány része lenne. Inkább azt hiszem, hogy felmerülnek nagyon jogos kérdések, és ezt különböző politikusok meg is fogalmazzák. A lényeg az, hogy mindez tárgyszerű legyen, hogy lehessen ezekről a kérdésekről párbeszédet folytatni, és ez az egyik oka annak, hogy én is itt vagyok Budapesten.
Tegnap találkozott Áder János államfővel, ma pedig Orbán Viktor miniszterelnök is fogadja, aki a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tünteti ki. Milyen témákról tárgyalnak?
Minden olyan kérdést érintünk, ami az Európai Unió szempontjából jelentős vagy Magyarországgal kapcsolatos. Kérdéseket is felteszek.
Vagyis szóba kerül a negyedik alkotmánymódosítás, az alkotmánybíróság és egyéb kérdések?
Igen, minden, ami jelentőséggel bír számunkra, és amiket említett, azok közéjük tartoznak.
Áder János köztársasági elnök a hét végén az Európai Unió kettős mércéjéről beszélt. Van kettős mérce az új tagállamokkal szemben?
Ha a magyar köztársasági elnök erre a következtetésre jutott, az az ő véleménye. Mint az európai kereszténydemokraták és európai demokraták frakcióvezetője, 2000–2001-ben magam is részt vettem az Ausztria elleni szankciókról szóló vitában. Nem egy volt kommunista, kelet-európai országról volt szó, tehát nem lehet azt mondani, hogy az Európai Unió másképp kezeli a volt keleti országokat.
A magyar kormány szerint a németek most azért kritikusak, mert a vállalataik egy része panaszkodik, amiért hátrányosan érintik őket a magyar adóváltozások.
Van természetesen véleménycsere a politika és a gazdaság között, de 76 százaléka a német befektetőknek elégedett, igaz, hozzáteszik, hogy a jogbiztonsággal kapcsolatban vannak aggályaik. De érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy van 24 százalék, amely nem elégedett.
Beszédében nagy hangsúlyt fektetett az értékekre. Melyek azok az értékek, amelyek egy modern kereszténydemokrata pártot jellemeznek?
A legfontosabb az emberi méltóság, a béke, az emberi jogok, a szabadság, a demokrácia és a jogállam, amire az ember mindig számíthat. Fontos a szolidaritás és a szubszidiaritás, hogy régiós, nemzeti és európai szinten mindenki a saját feladatát végezze el.
A fenti értékek alapján a Fidesz még mindig az Európai Néppárt része?
Természetesen. Semmiképp nem akarjuk feladni a Fidesszel kötött barátságunkat, és remélem, mindez fordítva is igaz. Egy családban is akadnak viták, de attól még mindenki tudja, hogy összetartozunk.
Európa egy szekuláris, családellenes, internacionalista vízió csapdájába esett – mondta a hét végén Orbán Viktor. Európában mások is szoktak ilyen határozottan nyilatkozni a közösségről, amelyhez tartoznak?
Mindenkinek megvan a maga kifejezésmódja és terminológiája. A CDU és a Konrad Adenauer Alapítvány nevében inkább úgy fogalmaznék, hogy a családpolitika számunkra nagyon fontos. Ami a szekularizációt illeti, az egyház és az állam elválasztása a francia forradalom óta létezik Európában.
