Merkel óvatosan ígért

Új lendületet adna a török–EU csatlakozási tárgyalásoknak Angela Merkel német kancellár, aki Ankarában győzködte Recep Tayyip Erdogan kormányfőt és Abdullah Gül elnököt. Ám a kedélyeket már a látogatás előtti nyilatkozatában lehűtötte: továbbra is szkeptikusnak mondta magát a török uniós tagsággal kapcsolatban.

Mind a török politikusok körében, mind a közvéleményben növekszik a csalódottság a 2005 óta tartó EU-felvételi tárgyalások lassúsága miatt. Merkel nem véletlenül mondta videoüzenetében már múlt szombaton: „A tárgyalások az utóbbi időben megakadtak, és én amellett vagyok, hogy nyissuk meg a tárgyalások egy újabb fejezetét, hogy egy lépéssel előbbre jussunk.” Ez határozott változás Berlin eddigi álláspontjához képest, amely az uniós tagság helyett inkább egyfajta különleges partnerségre helyezte a hangsúlyt. Hosszú tárgyalási folyamatot emlegetett ugyanakkor a német kancellár, és ebben amúgy minden európai politikus egyetért vele. A csatlakozási egyeztetés 35 fejezetéből az unió eddig tizenhármat nyitott meg Törökországgal, ám ezekből csak egyet sikerült lezárni: a nem éppen jelentős tudományos és kutatási fejezetet.

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és Angela Merkel a török fegyveres erők díszőrsége előtt Ankarában
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és Angela Merkel a török fegyveres erők díszőrsége előtt Ankarában

Erdogan örömmel fogadta a német bejelentést, és közölte, hogy kedvező fejleményekre számít a jelenlegi, ír EU-elnökség alatt. Az unió késlekedését február elején még „megbocsáthatatlannak” nevezte, és figyelmeztetett, hogy az EU elveszíti Törökországot, ha legkésőbb 2023-ig nem adja meg a teljes jogú tagságot. Ezúttal arra is hivatkozott a török kormányfő, hogy Párizs szintén finomított a korábbi elutasító hozzáállásán. Ennek első jele volt, hogy Laurent Fabius francia külügyminiszter nemrég azt mondta török kollégájának, Ahmet Davutoglunak: Párizs nem blokkolja többé a regionális politikával (a Törökországnak nyújtandó támogatásokkal) kapcsolatos tárgyalási fejezet megnyitását. Az előző, jobboldali francia kormány még öt fejezetnél is vétót emelt.

Ám hiába Merkel kancellár mostani, engedékeny bejelentése, a török EU-integráció előrehaladtát még több minden akadályozza. Ott van mindjárt a német közvélemény: a legújabb felmérés szerint a lakosság csaknem kétharmada ellenzi Törökország felvételét. A megkérdezettek 57 százaléka vélte úgy, hogy Törökország növekvő gazdasági és katonai ereje aggodalomra ad okot. Ugyanígy a franciák többsége sem lelkesedik a törökök befogadásáért. Ha bármelyik párizsi kormány népszavazásra bocsátja a kérdést, ez keresztbe húzhatja az integrációs terveket. Blokkolja egyes fejezetek megnyitását Ciprus is, amely elérte, hogy egységes EU-állásponttá váljon: Törökországnak el kell ismernie Ciprus görög felét (ma még csak az Észak-ciprusi Török Köztársaságot ismeri el.) Ugyancsak éles bírálatokat kap az uniótól Törökország az emberi jogok és a szólásszabadság megsértése miatt.

A szíriai válság is szóba került Merkel kétnapos törökországi látogatásán. A kancellár Kahramanmasban azt a két német rakétaüteget kereste fel, amelyeket (a Bundeswehr háromszáz katonájával együtt) a szíriai határ közelébe telepítettek. „A NATO nem fogja megengedni, hogy a szíriai harcok átterjedjenek a határokon túlra, és ennek jele, hogy a szövetség Patriot légvédelmi rakétaütegeket telepített Törökországba” – jelentette ki. Szkeptikusan nyilatkozott viszont a szíriai ellenzéknek szánt esetleges fegyverszállítások lehetőségéről: „Németország ebben a kérdésben nagyon visszafogott. Líbia esetében látható volt, hogy az ilyen fegyverek rossz kezekbe is kerülhetnek.”Mint Merkel fogalmazott, a szíriai események láttán erősödik a benyomás, hogy Kína és Oroszország is látja, Bassár el-Aszad elnöknek nincs jövője, az ő ideje lejárt.

Thomas de Maiziere német védelmi miniszter már múlt szombaton ellátogatott a Törökország déli részére telepített német és holland légvédelmi rakétaütegekhez. Elkísérte őt Ismet Yilmaz török és Jeanine Hennis-Plasschaert holland védelmi miniszter is. Ankara a NATO-tól kért segítséget, miután a szíriai határ mentén fekvő török településekre többször is csapást mértek szíriai oldalról.

Kivonulnak a kurd fegyveresek

A Hürriyet török lap elektronikus kiadása szerint március 21-én, a kurd újév alkalmából Abdullah Öcalan, a Kurd Munkáspárt (PKK) bebörtönzött vezére tűzszüneti felhívást ad ki. Előzőleg feltehetően szabadon engedik a PKK foglyait. A békemenetrend értelmében a PKK négyezer harcosát kivonja török területről. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő szerint ez a lépés feltétele a továbbiaknak. Törökország megreformálhatja az alkotmányt, amelyben a jövőben nem török állampolgárokról, hanem a Török Köztársaság állampolgárairól esik szó, és lehetővé teszik az anyanyelvi oktatást a sok millió kurd gyermek számára. Az új alkotmány elfogadása után a PKK feltehetően leteszi majd a fegyvert. (M. G.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.