Oligarchák a média ellen
Még úgy sem, hogy az ukrán vezetés Viktor Janukovics elnöksége alatt is hangoztatja az európai integráció szükségességét. Kijev reményei szerint ugyan az aláírásra novemberben sor kerülhet, ám Brüsszelben óvatosabbak: ehhez tizenegy pontos követeléssornak kellene teljesülnie.
Ezt Stefan Füle bővítési biztos nyújtotta át az ukrán vezetésnek, és olyan témák szerepelnek rajta, mint a korrupció visszaszorítása, az ukrán számvevőszék jogköreinek szélesítése, a választói törvény reformja, a büntető törvénykönyv módosítása, a sajtószabadság biztosítása és Julia Timosenko ügyeinek jogállami rendezése.
A két utóbbi különösen érzékeny pontjává vált a viszonynak. A héten az Unian ukrán hírügynökség szerkesztői követelték nyílt levélben, hogy a hatalom hagyjon fel az orgánum befolyásolásával. Szerintük a tulajdonos –a milliárdos Igor Kolomojszkij – egyéb üzleti érdekeltségei védelmében igyekszik a kormányhoz lojálisabbá tenni a honlapot, és ennek esett áldozatul tavaly a főszerkesztő is. A menedzsment a novemberi választások előtt arra figyelmeztette a szerkesztőket, hogy álljanak le Janukovics kritikájával.
Februárban viszont jókora botrányt okoztak egy sztorival, ami arról szólt: egy ellenzéki képviselőt a biztonsági szolgálatok meg akarnak mérgezni – ám ezt később hamisítványnak nevezték. Uniós diplomaták az EUobservernek azt mondták: úgy tűnik, el akarják lehetetleníteni a korábban semlegesnek tartott honlapot. A Svájcban élő, izraeli-ukrán állampolgárságú, 3 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Kolomojszkij nem az egyetlen, aki vállalta a kritikus sajtó megzabolázását: februárban Valerij Horoskovszkijdöntött úgy, hogy eladja az ellenzéki Inter Televíziót, méghozzá az EMFESZ révén Magyarországon sem ismeretlen Dmitrij Firtasnak. A Janukovics kritikusainak eddig teret biztosító politikai show-t máris egy lojális műsorvezetőre bízták.
– A gazdasági érdek, és nem a politika fog dönteni az ukrán–EU-megállapodásról – mondta lapunknak Mihail Pogrebinszkij. A kijevi politológus szerint Timosenko akár börtönben is maradhat, ha az európai gazdasági érdekek Ukrajna mellett szólnak. – A volt kormányfőről persze szó lesz, de ő nem oka, legfeljebb ürügye lehet annak, ha Brüsszel végül mégsem köt megállapodást Kijevvel – vélte Pogrebinszkij.
Ám azt kizárta, hogy Ukrajna egyformán erősítheti kapcsolatait Nyugaton és Keleten. Ha az ország túl közel sodródik Moszkvához – például belépne az orosz–kazah–belarusz Vámszövetségbe – akkor aligha lesz társulási megállapodás az EU-val. – Az EU képviselői talán aláírnák így is, de a tagállamok biztosan nem ratifikálnák – mondta az elemző, aki úgy véli: az általában Moszkva-barátként emlegetett Janukovics körül sok a fém- és vegyiparban utazó oligarcha, akik támogatnák a közeledést az EU-hoz az 500 milliós piacra való kijutás reményében.
– Ám ha Janukovics nem lát esélyt arra, hogy a szerződés nyomán az EU segítséget nyújtson neki az Oroszországgal való gáztárgyalásokhoz, akkor a keleti közeledés valószínűsége nő meg –összegzett Pogrebinszkij. Kétségtelen, hogy Ukrajna számára ez az egyik legégetőbb gazdasági kérdés. Ukrajna régóta igyekszik módosítani a még 2009-ben Timosenko és Vlagyimir Putyin által aláírt szerződést, amelynek rossz feltételei miatt egyébként Timosenko hétéves börtönbüntetését tölti. – A szerződés előremutató volt, ám a gáz ára nem lett kiszámíthatóbb. Itt Timosenko talán hibázott – értékelte Vlagyimir Lanovoj. Az egykori államfőjelölt – később Viktor Juscsenko elnök gazdasági tanácsadója – ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az exkormányfő elítélése jogellenes volt.
Szerinte is szükség van az unió segítségére ahhoz, hogy Ukrajnával szemben Oroszország ne éljen vissza erőfölényével a gázszállítás kérdésében. –Ukrajna a nemzetközi ár ötödét-tizedét számíthatja csak fel az EU-ba tartó orosz gáz tranzitdíjaként, miközben a felhasznált gázért magasabb árat fizet – mondta a gazdasági szakember, hozzátéve, hogy az energiafaló ukrán gazdaság modernizálására is szükség van a fogyasztás csökkentéséhez. Ezt azonban az érvényes szerződés nehezíti, mivel Moszkvát akkor is megilleti a lekötött gázmennyiség ára, ha Kijev azt nem használja fel.
Ukrajnának Oroszország mellett a Nemzetközi Valutaalappal is meg kell állapodnia. – A tavalyi egymilliárd után idén kilencmilliárd dolláros törlesztőrészlet esedékes. Kijev átütemezést, és újabb hitelt szeretne. A tárgyalások ezen a ponton most megakadtak – mondta Lanovoj, megemlítve azt is, hogy az ukrán külkereskedelem 2012-ben 14 milliárdos deficittel zárt, és idén sem lesz javulás. Emellett az ukrán hrivnya védelmére a ország jegybankja kilencmilliárd dollárt költött, ezzel húszmilliárdra csökkentve a valutatartalékot. – A lakosság párnában őrzött dollárba menekíti megtakarításait, emiatt pénzhiány lépett fel a valutapiacon, fokozva a gondokat –mondta a szakember. Pogrebinszkijjel ellentétben úgy véli, hogy az elnök közelében lévő oligarchák nehézipari érdekeltségei – amelyek az orosz tőkével is összefonódnak – inkább a keleti orientáció ban érdekeltek, mert termékeik egyre kevésbé felelnek meg a nyugati piac elvárásainak.
A nyilatkozók szerint az sem kizárt, hogy májusban előre hozott választások lesznek Ukrajnában. A parlament február 5-e óta nem működik, miután az ellenzék blokkolja az ülés megnyitását, követelve, hogy olyan szavazórendszert biztosítsanak, amely lehetetlenné teszi, hogy a hiányzók nevében is szavazzanak a képviselők. Állítólag már a Janukovics vezette Régiók Pártja is mérlegeli a választás kiírását, bár ez aligha változtat az ellenzéki Nyugat-Ukrajna és a kormánypárti orosz ajkú Kelet-Ukrajna szembenállásán. A Régiók Pártja jelezte, hogy március 5-ig már nem hívja össze parlamenti frakcióját. Az államfőnek ettől a naptól kezdve lesz joga kezdeményezni a parlament feloszlatását.
