Bár ismertté vált, hogy a pápát már korábban is foglalkoztatta a távozás gondolata, egészsége is megromlott, az olasz lap szerint akkor, egy tavaly decemberi napon határozta el magát, amikor három bíboros elé tette jelentését a Vatileaks-ügyben. A spanyol Julián Herranzot, az olasz Salvatore Di Giorgit, Palermo korábbi érsekét, valamint a szlovák Jozef Tomkót azt követően kérte fel jelentéstételre az egyházfő, hogy tavaly májusban őrizetbe vették a komornyikját, Paolo Gabrielét, és pápai magániratok kiszivárogtatásával vádolták meg.

Az ennek nyomán indult vizsgálat eredménye a La Repubblica szerint egy vaskos, kétkötetes jelentés lett, amely megerősíti a Vatikán intrikus közegét, és korrupcióra, illetve homoszexualitásra – sőt ez utóbbival kapcsolatban zsarolásra – tesz burkolt utalást. A lap egy forrása szerint „minden a hatodik és a hetedik parancsolat körül forog”, vagyis tiltott szexualitásról és lopásról van szó. Állítólag létezik egy „melegkör” a Szentszéken belül, mégpedig külső laikusok zsarolásának kitéve. Maga a „homoszexuális” kifejezés állítólag először hangzott el a pápai állam falai között ilyen magas szinten.

Mi lehet igaz mindebből? Nehéz megmondani. Nemcsak a baloldali La Repubblica, hanem a konzervatívabb olasz sajtó, a Corriere della Sera vagy a Panorama is hasonló értelemben írt korábban a bíborosok jelentésének tartalmáról, bár nem hozta így összefüggésbe XVI. Benedek távozásával.

Federico Lombardi szentszéki szóvivő már jó előre biztosította a vatikáni sajtót, hogy se megerősítést, se cáfolatot ne várjanak tőle ebben az ügyben, s a három említett bíboros sem ad interjút. Mindenesetre jelentésük a következő egyházfőhöz kerül.  – Vannak kétségeim a La Repubblica cikkével kapcsolatban, sehol nincsen egyetlen beazonosítható utalás sem benne – mondja el lapunk kérdésére telefonon Alessandro Speciale olasz újságíró, a Religious New Service amerikai hírügynökség vatikáni tudósítója. Szerinte nem számíthatunk arra, hogy a pontos igazság nyilvánosságra kerül ebben a kérdésben.

Mint emlékezetes, Paolo Gabrielét tavaly ősszel marasztalták el a pápai dokumentumok eltulajdonítása miatt, és másfél év börtönre ítélték, de XVI. Benedek karácsony előtt megkegyelmezett neki. Mégpedig pár nappal azután, hogy kézhez vette az Opus Deihez tartozó Herranz bíboros vezette hármak jelentését. A Vatileaks-dokumentumok újra felvetették az esetleges pénzmosás kérdését a Vatikán bankjánál, egy levél pedig beszámol egy a pápa elleni merénylet tervéről. Régi ügyeket is felmelegítenek, így a Vatikánt őrző svájci gárda két tagjának öngyilkosságát az 1980-as években, amelyet egy kamasz elrablásával hoznak összefüggésbe, valamint egy hírhedt olasz bűnöző, Enrico De Pedis vitatott egyházi temetését a római Sant’Apollinare-bazilikában.

Megkérdeztük Alessandro Specialét arról is, milyen találgatások folynak jelenleg a vatikáni körökben a pár nap múlva távozó XVI. Benedek utódlását illetően. – Nagyon nehéz felmérni az esélyeket. A legfelső kategóriába olyan papabilék is sorolhatók, mint a kanadai Marc Ouellet, az olasz Angelo Scola vagy az argentin Leonardo Sandri – válaszolta.

– Látni kell, hogy a geopolitikai megfontolások ugyan fontos szempontot jelentenek, de nem kizárólagosak – mondta el azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy a fogadóirodák olyan afrikai bíborosokat „sztárolnak”, mint a ghánai Peter Turkson vagy a nigériai Francis Arinze. És a magyar Erdő Péter esélyei? „Ő is papabilének számít, ha nem is a legfelső, bennfentes, hanem egy kívülálló körben.”