Putyin–Orbán-találkozó: A Kreml tulajdonrészt kérne
Noha Orbán hivatali partnere Dmitrij Medvegyev, biztosra vehető, hogy a legfontosabb kérdésekben Putyin elnök mondja majd ki a végső szót – közölte a Népszabadsággal a magyar–orosz gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban jártas forrásunk. (Igaz, Moszkvából máig nem erősítették meg, hogy Putyin valóban fogadja Orbánt, bár külügyi forrásaink elismerik: enélkül kétséges volna a találkozó haszna.) A megbeszéléseken nyilván szóba kerül az épülő Déli áramlat földgázvezeték, illetve a 2015-ben lejáró hosszú távú orosz–magyar gázszerződés ügye is, de első helyen a 2000–4000 milliárd forint értékű paksi beruházás kerül terítékre.
Paks ügye már a 2010 novemberi Putyin–Orbán-találkozónak is égető témája volt, de a magyar miniszterelnök akkor olyan kéréssel állt elő, amit Putyin – még miniszterelnökként – lesöpört az asztalról. A budapesti ajánlat szerint az orosz hitelnek csak egy részét fordították volna Paksra, a többit szabad felhasználásra igényelte volna az Orbán-kabinet.
A paksi beruházásban való részvétel Moszkvának is fontos külgazdasági-stratégiai kérdés, ám ha a magyar miniszterelnök sikeres tárgyalást akar folytatni Moszkvában, az oroszok számára is elfogadható hitelkonstrukciós ajánlattal kell előállnia. Az oroszok, úgy tűnik, hajlandók lennének akár egymilliárd eurós hitelt folyósítani a beruházás számára, ha garanciákat kapnak a pénzük megtérülésére. A garanciához Orbán szava kevés lesz. Vagy egy hiteles, nemzetközi bank garanciáit fogadja csak el a Kreml, vagy tulajdonrészt követel a paksi atomerőműben. (Esetleg átmenetileg, a hitel törlesztésének idejére.) Moszkva késznek mutatkozhat szabad felhasználású hitelt is adni Orbánéknak, ám azt Pakstól szigorúan elválasztva, piaci feltételek mellett nyújtaná.
A küszöbönálló tárgyalások hangulatát alighanem áthatja majd az orosz részről már jó ideje érzékelhető bizalmatlanság. Moszkvában két magyar akció is kiverte a biztosítékot. Az egyik ilyen eset a Szurgutnyeftyegaz „kipaterolása” volt Magyarországról – bár orosz forrásaink szerint anno Bajnai Gordon kormányfő is igyekezett Putyint lebeszélni a Szurgut Mollal kapcsolatos terveiről. A másik „fekete pont” a Moszkva tér átnevezése. Ami az elsőt illeti: az orosz kőolajcégnek fontos ugródeszka lehetett volna Európa felé a Mol, Moszkva minket szemelt ki közép-európai kőolaj- és földgázelosztó központnak. (Igaz, Orbán itt nem okozott meglepetést: 2009 novemberében, az Egységes Oroszország párt szentpétervári kongresszusán – ahová az Európai Néppárt alelnökeként kapott nem névre szóló meghívást – jelezte Putyinnak, hatalomra kerülve első dolga lesz a Szurgutot kivásárolni a Molból. Megmagyarázhatatlan volt viszont, s nemzeti önérzetükben sértette meg az oroszokat az Orbán-kormány a Moszkva tér átnevezésével. Információnk szerint a Kreml a budapesti döntést követő hetekben azt javasolta az orosz vállalatoknak, vonuljanak ki hazánkból. Az orosz állami vezetőknek pedig megtiltották, hogy betegyék a lábukat Magyarországra.
A moszkvai tárgyalások másik témája a Déli áramlat. Noha számos szerződést már aláírtak ez ügyben, információnk szerint még most sem biztos, hogy a földgázvezeték rajtunk keresztül halad majd. További bizonytalansági pont, hogy az Európai Unió minőségi bizonyítványa még hiányzik, bár várható, hogy a projektben érintett Németország, Olaszország és Franciaország „kitalpalják” az EU-engedélyt.
Nyilván szóba kerül majd a tárgyalásokon a két év múlva lejáró orosz–magyar gázszerződés ügye is, de ez pillanatnyilag egyik fél számára sem égető kérdés. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon – valószínűleg a csökkenő ipari kereslet miatt – visszaesett a gázfogyasztás. Ráadásul ma már nem olyan fojtogató az orosz energiafüggés, mint volt pár éve. Két év múlva pedig Lengyelországon keresztül elérhet minket a norvég, Horvátországon keresztül pedig az algériai gáz.
