Brüsszelbe utazik január 30-án Orbán Viktor, és az előzetes tervek szerint megbeszélést folytat José Manuel Barrosóval. A miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével való találkozón azért „lobbizik”, hogy szüntessék meg Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást, illetve, hogy a hétéves uniós költségvetés tárgyalása során mérsékelje a várható magyar forrásveszteséget – erősítették meg a Népszabadságnak. Azt is hozzátették, „politikai skandalumot jelentene”, ha egy teljes jogú uniós tagállamot – amelyik nominálisan teljesítette az uniós szabályokban előírt feltételt, azaz három egymást követő évben 3 százalék alatt tartotta a költségvetési hiányt – az EU „kormánya”, illetve az unió gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) változatlanul az eljárás alatt tartaná, „bizonyos prognózisok miatt”, vagy azért, hogy „kordában tartsa”.

Olli Rehn gazdasági és pénzügyi EU-biztos november 7-én közölte Brüsszelben, hogy a bizottság nem döntött a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárásról, a visszaesés ugyanis mélyebb, a kilábalás pedig mérsékeltebb és tovább tart a vártnál, és több tényező is negatív hatással lesz a magyar GDP-re, a gazdasági növekedésre. Brüsszel szerint a kormány intézkedéseinek többsége aránytalanul az adóbevételek növelésére támaszkodik, a gazdasági növekedés nem ad kellő mozgásteret a kiadások tervezett növekedéséhez, így bár a hiány 2012-ben és 2013-ban is 3 százalék alatt marad, 2014-ben ismét a 3 százalékos határ fölé emelkedik a bizottság számításai szerint – mondta Rehn ősszel. Uniós részről azóta 3,5 százalékos hiányt prognosztizáltak.

Ebben nyilván az is szerepet játszik, hogy 2014 a magyar parlamenti választások éve lesz, és az Orbán-kormány elengedheti a hiánycélt, mivel kampányköltségvetést készít. Ehhez a bizottság nem akar asszisztálni, de az eljárás fenntartását politikailag egyre nehezebb igazolni, miközben más tagállamok, például Görögország, vagy Spanyolország könnyítéseket kapnak.

Tavaly júliusban az Ecofin megszüntette a kohéziós források felfüggesztését célzó eljárást, mert úgy látta, Magyarország megfelelő lépéseket tett a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása érdekében. A tét 495 millió eurós fejlesztési forrás volt. Az Ecofin nyáron hoz végleges döntést, ez Orbán és kormánya számára a 2014-es „kampányköltségvetést” is meghatározza. Információink szerint Barrosóék garanciákat akarnak kapni a tekintetben, hogy nem lesz kampányköltségvetés, és ehhez az áprilisban esedékes magyar konvergenciaprogram illetve a nemzeti reformprogram nyújthat biztosítékot. Ennek elemzése is belejátszik abba, mit javasol májusban a bizottság az uniós pénzügyminisztereknek.

Orbán Viktor azért is ragaszkodott a találkozóhoz Barrosóval, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsa a következő hétéves uniós költségvetés Magyarország számára is elérhető forrásainak felhasználására. A február 7–8-án esedékes EU-csúcson kellene az állam- és kormányfőknek megegyeznie az EU-költségvetésről. A kohéziós források várhatóan csökkennek, és mivel a folyósított felzárkózási források összegének alacsony, GDP-arányos plafont szabtak, illetve az előrejelzések szerint hazánk gazdasági növekedése várhatóan alacsony lesz, Magyarország kevesebb forráshoz jut. Az Európai Bizottság és a magyar hatóságok már megkezdték a tárgyalásokat a leendő programok tartalmi és formai elemeiről, és a felhasználás kereteiről, amelyekkel viszont könnyíteni lehetne a pénzek lehívásán, felhasználásán – ehhez akarja most politikai súlyát bedobni a miniszterelnök.

Orbán egyébként Brüsszelben találkozik még Herman Van Rompuyjal, az Európai Tanács állandó elnökével, és Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével, illetve előadást tart a Bruegel Intézetben. Az előadás moderátora Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank korábbi elnöke lesz, és az előadásra az EP külügyi bizottságának elnöke, Elmar Brok reagál.