– Jövőre Magyarországon választások lesznek, és elképzelhető, hogy a Fidesz nem marad kormányon. Ugyanakkor emlékeztetnék, hogy az RMDSZ akkor volt sikeres, amikor meg tudta tartani az egyenlő közelséget a magyarországi pártokkal, illetve Bukarestben egyezségeket tudott kötni a román pártokkal – tette hozzá Magyari.

Mesterházy Attila és Kelemen Hunor

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap fogadta a Magyar Szocialista Párt elnökségét. A találkozón Mesterházy Attila részletesen ismertette pártjának új nemzetpolitikai programját, amelyet a szocialista elnökség előző napi kihelyezett ülésén fogadott el. Az MSZP-delegáció tagjai a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségével is tárgyaltak, majd Nagyváradra utaztak, ahol megkoszorúzták a Szent László-ereklyét.

– Az RMDSZ elemezni fogja a szocialista nemzetstratégiát, és elküldi észrevételeit – tájékoztatta a Népszabadságot a szövetség főtitkára. Kovács Péter üdvözölte, hogy az MSZP belátta: igenis megromlott a viszonya az erdélyi magyarokkal. Arra utalt, hogy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján Mesterházy Attila bocsánatot kért a határon túli magyaroktól azért, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson „egy rosszul feltett kérdésre rossz választ” adtak. – Azóta van az itteni emberekben jogos elutasítás az MSZP iránt, ezt próbálta lezárni Mesterházy Attila. Azok az erdélyi magyar emberek, akik józanul gondolkodnak, idővel meg fogják ítélni, hogy ezek csak szavak, vagy van mögöttük konkrét szándék is. És akkor elképzelhető, hogy átértékelik az MSZP-vel kapcsolatos álláspontjukat – mondta az RMDSZ főtitkára.

Horváth István szociológus szerint kevéssé valószínű, hogy egyik napról a másikra megváltozik az MSZP és az erdélyi magyarság viszonya. – Csak az első lépés történt meg – mutatott rá. A kolozsvári székhelyű Nemzetiségi Kutatóintézet igazgatója emlékeztetett: az MSZP egyelőre olyan rosszul áll a közvélemény-kutatásokban, hogy az általa támogatott erdélyi párt sokkal kevesebb szavazatot kapna egy magyar–magyar konfrontációban. – Nem tudom, hogy az RMDSZ elkötelezte-e magát a szocialisták iránt, vagy az MSZP keresett egy felületet, amelyen keresztül Erdélyben meg tudott nyilvánulni. Inkább ez utóbbit tartom valószínűbbnek, hiszen az RMDSZ nem nyerne abból, ha kampányügynöknek szegődne a szocialisták mellé. Másfelől nem hiszem, hogy a szövetségnek értelmes lenne lemondania az egyenlő közelség elvéről, azzal együtt, hogy azt a magyarországi pártok közül az egyik felrúgta már – vélekedett Horváth.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Néppárt alapítója közleményben ítélte el, hogy Mesterházy a Markó Béla vezette Kós Károly Akadémia Alapítvány meghívására előadást tartott Kolozsvárott. Szerinte szíve joga Markó Bélának azt meghívnia, akit akar, az ellen viszont „határozottan fel kell emelnünk a szavunkat, hogy (...) Kós Károly megszentelt nevét és művét bárki is a meghívott nemzetietlen politikusokkal kompromittálja”. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője „képmutatásról” és „gyűlöletkeltésről” beszélt Mesterházy bocsánatkérése kapcsán, kétségbe vonva a szocialista elnök gesztusának őszinteségét.

Magyari Nándor László szerint a hisztérián túl „nem lehet és nem kell karanténba zárni” az MSZP-t. Úgy véli: a józan emberek tudják, hogy a nyolc évvel ezelőtti népszavazás a múlté, illetve csak azért aktuális, mert a politikai ellenfelek minduntalan bedobják a köztudatba.

– A reakciók némelyike ugyanakkor azt mutatja, hogy az erdélyi magyarság ki van szolgáltatva a mindenféle radikális ötleteknek. Ez részben az erdélyi értelmiség hibája, részben a magyarországi politikáé, amely exportálta a viszályokat a határon túlra – tette hozzá, utalva egy csütörtöki vezércikkre. A Fideszhez közel állónak tartott Krónika című napilap „mérhetetlen orcátlanságról” és az erdélyi magyarok „újbóli és durva arculcsapásáról” írt az MSZP elnökének erdélyi jelenléte kapcsán. A cikk szerzője, Benkő Levente „magyar nyelvű, de idegen szívű, magyarul beszélő sejttömegnek” nevezte az erdélyi magyarokat „folyamatosan megtagadó és eláruló” magyar szocialistákat. Magyari szerint az ilyen hangvételnek nem lenne helye az erdélyi publicisztikában. A Krónika cikkét többen Bayer Zsolt Magyar Hírlap-os kirohanásaihoz hasonlították a közösségi oldalakon.

BUKAREST