A nyugati hírügynökségek viszont úgy értesültek, hogy a támadók megöltek két vagy három személyt, köztük egy franciát és egy britet; többeket megsebesítettek, és elraboltak legalább kilenc külföldi munkást. Közülük öt japán, egy ír, egy amerikai, egy francia és egy norvég. Az utóbbiról a felesége adott számot a Bergens Tidende című újságnak, mondván: a férje reggel telefonon közölte, hogy elrabolták.

Egybehangzó hírek szerint a Mali északi részét is ellenőrző Iszlám Maghreb al-Kaidájával (AQIM) szövetséges csoport – Mokhtar Belmokhtar vezetésével – hajtotta végre a rajtaütést a gázmezőn, amelyet a brit BP és a norvég Statoil használ az algériai Sonatrach állami vállalattal együtt. Az algériai belügyminisztérium szerint a terroristák három járművel érkeztek, és először megtámadtak egy munkásokat szállító buszt. Ezután a Sonatrach bázisánál „meg nem határozott számú” munkást, köztük külföldieket ejtettek túszul. Az algériai biztonsági erők állítólag körülzárták a helyszínt, és a túszok kiszabadítására készültek. A BP délután azt közölte, hogy a terrorista akció következtében a gáztermelés áll, értesülésük szerint a támadók még mindig a gázmezőnél tartózkodnak. David Cameron brit miniszterelnök válságstábjával rendkívüli ülést tartott, és közölték – miként Párizsban is –, hogy rendszeres kapcsolatban vannak az algériai kormánnyal.

Az említett mauritániai hírügynökség szerint az iszlamisták azt is bejelentették: a támadás válasz volt arra, hogy Algéria átengedte légterét a francia repülőgépeknek, amelyek Maliban bombáznak. A terroristák a túszok kivégzésével fenyegetőznek, ha Párizs nem vet véget a katonai beavatkozásnak Maliban.

Eközben a francia katonák az iszlamista lázadók által elfoglalt Diabali város utcáin harcolnak, miután Maliban az öt napig tartó bombázások után, szerdán megkezdődtek az első komolyabb szárazföldi műveletek. A fővárostól, Bamakótól 350 kilométerre fekvő Diabalit hétfőn foglalták el az iszlamisták. A párizsi lapok szerint nem lesz könnyű kifüstölni őket, mert kisebb csoportokra szakadtak, megpróbálnak elvegyülni a lakosság között, és élő pajzsként használják a civileket. Diabalin kívül az ellenállók által egy hete elfoglalt, stratégiai fontosságú Konna városát is vissza kell foglalniuk a kormányerőket segítő francia csapatoknak, hogy tovább tudjanak nyomulni észak felé.

Újabb állam jelezte, hogy beszállna a franciák oldalán a katonai konfliktusba. Lengyelország külügyminisztere, Radoslaw Sikorski a varsói rádióban kijelentette: nincs kizárva, hogy országa részt vesz a misszióban, és kiképzési feladattal katonákat küld a nyugat-afrikai országba.