A javaslatot, amely a homoszexuális párokat adóvonatkozásban is egyenlővé tenné a heteroszexuális házaspárokkal, Kristina Schröder (CDU) családügyi miniszter is támogatásáról biztosította. A képviselők a német alkotmánybíróság múlt heti ítéletére reagáltak, amely kimondta: az élettársi kapcsolatban élő melegeknek is biztosítani kell a családi adózás lehetőségét. Ez a gyakorlatban akár több ezer euró megtakarítást jelenthet évente. De túlzottan nem akartak provokálni, mert a szövegből az örökbefogadás lehetősége kimaradt.

Az első portugál leszbikus házaspár 2010. júniusi esküvőjük után

A javaslat nem véletlenül épp akkor látott napvilágot, amikor Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter (a nagyobbik keresztény párt két erős embere) szabadságon vannak. Mint a Der Spiegel emlékeztetett rá, két évvel ezelőtt a CDU még leszavazta a szabad demokrata igazságügy-miniszter hasonló javaslatát. Akkor szemlátomást attól tartottak, hogy a kereszténydemokrata szavazókat ezzel megosztják, hiszen a párt támogatói között nem mindenki híve az egyneműek házasságának. Akkor Merkel és Schäuble demonstratívan nem foglaltak állást a kérdésben. Kristina Schröder családügyi miniszter szerint viszont most megérett az idő a változásra. – Az egynemű párok éppúgy hosszú távú felelősséget vállalnak egymásért, vagyis konzervatív értékek szerint élnek – nyilatkozta a Süddeutsche Zeitungnak.

A kérdést másként látják a CDU konzervatív körei. A Bundestag belügyi bizottságát vezető Wolfgang Bosbach körül tömörülő úgynevezett „Berlini kör” már így is sokallja a politikai középnek tett engedményeket: megszüntették a sorkatonai szolgálatot, kivonulnak az atomenergiából és most még a hagyományos családmodellt is feláldoznák? – vetik fel. Mi marad így a konzervatív értékekből? Érdekes módon a bajor keresztényszociálisok (CSU) nem utasították el kapásból a felvetést, inkább óvatosságra intettek: várják a konkrét javaslatot a nyári szünet végén. Az ellenzéki szociáldemokraták pedig máris támogatásukról biztosították az egyenlőségi terveket.

Az egyneműek házasságát és együttélését sok vita kíséri Európában, és manapság már az sem megy ritkaságszámba, ha egy konzervatív-kereszténydemokrata párt lobbizik mellette. Pár napja David Cameron brit kormányfő tett ismételt ígéretet a meleg közösségnek, hogy 2015-re legális lesz az egyneműek házassága Nagy-Britanniában. Ezzel komoly vitát váltott ki a tory párton belül: a terv ellenzői attól tartanak, hogy ez az újítás több szavazatot vinne, mint hozna a toryknak. Érvelésüket nem támasztja alá a YouGov friss felmérése, amely szerint a brit lakosság 71 százaléka támogatja az egyneműek házasságát.

A trendek mindenesetre azt mutatják: az úttörő szerepet játszó Hollandia (2001) után a melegek házasságát az utóbbi évtizedben egyre több ország engedélyezte. Nemcsak a hagyományosan liberálisabbnak számító északiak, mint a svédek, a dánok, a norvégok, az izlandiak, hanem az erős katolikus gyökerekkel rendelkező spanyolok és portugálok is törvénybe iktatták a melegek házasságát – igaz, szocialista kormányok alatt. A spanyol konzervatívok ugyan rendre azzal fenyegetőznek, hogy visszaforgatják az idő kerekét, de erre a válság közepette egyelőre nem volt se idejük, se energiájuk. Tiltják viszont az efféle frigyet Európa keleti felén: Lengyelországtól Ukrajnán át a balti-államokig, és nem engedélyezik a bolgároknál és a szerbeknél sem. Közép-Európa „szürkezóna”, itt csupán regisztrált élettársi viszony jár nekik.