Forradalmi változást, egyszerűsített, vállalkozóbarát adórendszert, az ország függetlenségének biztosítását és az ukrán nyelv védelmét ígérte választóinak a Julija Timosenko vezette, magát egyesült ellenzéki tömörülésnek nevező Haza (Batykivscsina) párt szónoka a kijevi kampánynyitó gyűlésen. A 38 éves Arszenyij Jacenyjuk – aki hét éve már gazdasági miniszter, öt éve pedig külügyminiszter is volt – azért lehetett a több száz rendőrrel biztosított rendezvény főszereplője, mert az igazi vezér nem lehetett jelen. Timosenko jelenleg hétéves börtönbüntetését tölti, mert még kormányfőként, túllépve hatáskörét, aláírta az állam számára előnytelen orosz–ukrán gázmegállapodást a bírósági ítélet szerint. (Más-más okból, de Brüsszel és Moszkva is politikailag motiváltnak minősítette a Timosenkóval szembeni eljárást, amely mögött a kritika szerint Viktor Janukovics államfő áll. Az EU szerint Janukovics Moszkva-barát és Timosenko uniópárti erőinek küzdelméről van szó, míg a Kreml úgy látja, Timosenko bebörtönzésével Kijev ürügyet keres arra, hogy újratárgyalják a gázmegállapodást.)

Oleg Liasko képviselő teát löttyint Adam Martinjuk parlamenti alelnökre a hétfői ülésnapon

A Haza ülésén ismertették a pártlistát is, amelynek élén Timosenko áll, noha elítéltként nem is szerezhetne mandátumot. Az ötödik helyre a szintén börtönben ülő Jurij Lucenko egykori belügyminiszter került. A névsort félhivatalosan az egyesült ellenzék listájának nevezik, ám Ukrajnában pártszövetségek nem indulhatnak, így jogilag a Batykivscsina listájáról van szó, amelyen nacionalista, szélsőjobboldali pártok, például a nyugat-ukrajnai Lvov város és megye vezetésében erős, de parlamenten kívüli Szabadság párt is helyet kapott. Csakúgy egyébként, mint a korábbi szövetséges Viktor Juscsenko egykori államfő mellől elpártolt – és az elítélt Lucenko által vezetett – Népi Önvédelem (NSZ) tagjai. Önállóan indul a szintén ellenzéki Vitalij Klicsko, a világbajnok profi bokszoló pártja, az Ukrán Demokratikus Szövetség a Reformokért (UDAR – az ukrán rövidítés egyúttal ütést is jelent), amely az ötszázalékos parlamenti küszöb határán áll. Az ukrán futballválogatott távozó sztárja, Andrej Sevcsenko pedig a Timosenko pártjából korábban kizárt Natalija Korolevszkaja Ukrajna – előre!, magát szociáldemokrataként meghatározó pártjához igazolt, amelyet a nyilatkozatok ellenére Janukoviccsal együttműködésre kész pártnak tartanak egyes ukrán elemzők. Feltéve ha bejut a 450 fős radába.

Az október 28-án esedékes választás fő témája a Timosenko-ügy megítélése mellett – a politikus ellen egy második, vesztegetéssel kapcsolatos per is folyamatban van – az orosz nyelv kérdése. A Janukovics mögött álló Régiók Pártja (PR) kezdeményezésére a kormánytöbbség megszavazta a nyelvtörvényt, amely révén a kisebbségi nyelvek is hivatalos nyelvvé válnának azokban a megyékben, ahol az adott kisebbség aránya eléri a tíz százalékot. Ezzel Kelet-Ukrajnában és a Krím félszigeten az orosz regionális nyelvvé lépne elő, de Kárpátalján többletjogokat biztosítana a törvény a magyar nyelvnek is. A döntés felháborította a húszéves ukrán államiságot féltő nacionalista ellenzéket, amely szerint az orosz birodalom reflexei élednek újjá a harminc százalékban orosz anyanyelvűek lakta, 47 milliós országban.

Hétfőn a parlament rendkívüli ülésén elutasította, hogy módosítson a már elfogadott nyelvtörvényen, hiába vonult a parlament elé a vita idején tüntetők csoportja, mégpedig egyenesen a Haza párt kampánygyűléséről, az „Egy nyelv, egy nemzet” lózungját skandálva.

Megszavazták viszont – kilenc hónappal az aláírás után – a Független Államok Közösségére érvényes szabad kereskedelmi megállapodást, amely az ukrán ellenzék szerint újabb jele annak, hogy Janukovics vezetésével az ország Moszkvához közelít. Brüsszel korábban jelezte: a ratifikációval lehetetlenné válna az EU–ukrán társulási szerződésnek és szabad kereskedelmi megállapodásnak az aláírása. A társulási szerződés aláírása már január óta terítéken van, ám ez Brüsszel szerint már a Timosenko elleni eljárás miatt is lehetetlen. Igaz, hivatalosan Ukrajna Janukovics alatt is az uniós integrációt tartja fő külpolitikai irányvonalának, így a választások tétje, illetve a fő kampánytéma nem a Moszkva és Brüsszel közötti választás lesz.