Egy helyben topog Timosenko pere

– Senki sem mondta, hogy Julija Timosenko szent – jelentette ki megbízatásának utolsó napján Németország kijevi nagykövete. A Kommerszant-Ukrainának adott interjújában Hans-Jürgen Heimsoeth azt is elismerte, hogy a volt ukrán kormányfő által Oroszországgal 2009-ben kötött gázszerződés „súlyos kérdéseket vet fel”. A diplomata szerint azonban a szerződéssel kapcsolatos hatásköri túllépés ürügyén tavaly hét évre elítélt exkormányfővel szemben politikai eljárás folyt az ukrajnai bíróságon. (Így véli az EU mellett Oroszország is, amely kitart a szerződés érvényessége mellett.) Heimsoeth szokatlan élességgel hozzátette: Ukrajna nem jogállam, híján van a független bíróságoknak, amelyek nélkül az ország nem közeledhet az EU-hoz.

Már az is nagy eredmény lesz, ha a következő másfél évben sikerül tető alá hozni a társulási szerződést – derült ki a nagykövet szavaiból aznap, hogy a harkovi bíróságon folytatódott volna Timosenko második ügyének tárgyalása. A bíróság azonban két héttel elnapolta az ülést a védelem kérésére, miután a börtönkórházban német szakemberek által kezelt Timosenko gerincbántalmai miatt nem tudott megjelenni a tárgyaláson, amelyre az Európai Parlament egykori elnöke is a helyszínre utazott az EP megbízásából. Pat Cox hétfőn találkozott Timosenkóval is. (A jelenlegi ügy a Timosenko által alapított és a kilencvenes években vezetett Ukrajna Egységes Energetikai Rendszerei – JeESZU – cégnek adott 200 millió dolláros állami garanciavállalásról szól, amely nyomán a vállalat az orosz gázszállítóval szemben felhalmozott adósságát az ukrán költségvetésre hárította át. A garanciához hozzájárult Pavel Lazarenko akkori kormányfő, aki jelenleg az Egyesült Államokban tölti pénzmosásért tízéves börtönbüntetését. Periratában szó volt a JeESZU kivételezett helyzetéről is. A vádak alól 2005-ben, a narancsos forradalom után egyszer már tisztázta Timosenkót az ukrán Legfelsőbb Bíróság.)

Timosenko-portré Kijevben
Timosenko-portré Kijevben

Eközben a harkovi bíróság előtt Timosenko mellett és ellen is egy-másfél ezer fős tüntetések zajlottak a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártja (PR) és a Julija Timosenko Blokkja-Haza (BJUT-B) aktivistái között.

Németország kiemelten kezeli Timosenko ügyét: Angela Merkel kancellár volt az egyik kezdeményezője annak, hogy az EU politikusai bojkottálják a lengyel–ukrán futball Eb ukrajnai mérkőzéseit, és többször jelezte, hogy Timosenkót készek fogadni a német kórházak is. Kijev ezt elutasította, így csak a német szakemberek harkovi munkájához járult hozzá. A szakmai csoportot vezető Lutz Harms kedden páciense hozzájárulásával találkozott ukrajnai orvosokkal is Timosenko állapotának megvitatása céljából. –Furcsa válaszokat kaptunk tőle szakmai kérdéseinkre – kommentálta az Unian hírügynökségnek a találkozót a Harkov megyei kórház főorvosa. Bogdan Fedak szerint az ukrán szakemberek véleményét nem akarják meghallani, noha kérdéseket vet fel, hogy Timosenko állapota nem javult a német orvosok keze alatt. (Emiatt egy harkovi orvosi szervezet képviselői tüntetést is tartottak Kijevben a német nagykövetség előtt kedden.)

A Timosenko elleni első eljárás jogosságát augusztus végén megtárgyalja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is, ehhez azonban szükséges, hogy a kijevi Legfelsőbb Különleges Bíróság megvitassa Timosenko ezzel kapcsolatos kérvényét. A bíróság azonban már többször elnapolta az állásfoglalást. – Janukovics úgy fél a strasbourgi bíróságtól, mint a tűztől, ezért minden igyekezetével azon van, hogy elnyújtsa a jogi procedúrát – jelentette ki Timosenko ügyvédje, Szergej Vlaszenko.

Igaz, Timosenkónak egyelőre az ügy elhúzódása is a kezére játszik, tekintettel az október végén esedékes parlamenti választásokra. Az orosz ajkú Kelet-Ukrajnára építő PR fő ellenfele a BJUT-B lesz, bár egyik pártnak sincs esélye a többség megszerzésére. Felmérések szerint az ukránok 40 százaléka Timosenkót tartja az ellenzék vezetőjének.

A parlamenti választás meghatározó témája Timosenko mellett a napokban elfogadott ukrán nyelvtörvény lesz, amely regionális szinten hivatali nyelvvé teheti az oroszt, illetve minden kisebbség nyelvét – így a magyart, a románt és a krími tatárt is – ott, ahol a kisebbség aránya eléri a tíz százalékot. A BJUT-B és az ukrán nacionalista pártok a törvényt az orosz nyomás erősödéseként és az ukrán nyelv és államiság elleni támadásként értékelték. A magyar közösség képviselői szerint a törvény kedvezően hathatna a kisebbség helyzetére, ám nem számítanak rá, hogy az a valóságban is érvényesülne az orosz többségű területeken kívül, a csekély befolyással rendelkező nemzetiségi csoportok esetében.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.