Megnyerő már-már filmszínészi mosolyú jelölttel készül visszatérni a hatalomba a vasárnapi elnökválasztásokon Mexikó történelmi politikai ereje, az Intézményes Forradalmi Párt (PRI), amely 71 éven át megszakítás nélkül, 2000-ig adta az államfőket. A 45 éves Enrique Pena Nieto plakátképe tekint le a nagyvárosok épületeiről, alatta a biztató szöveg a választóknak: „Te ismersz engem”.

Szerdán jelenhettek meg az utolsó közvélemény-kutatások. A nagy újságok által felkért három intézet szerint a 120 milliós ország harmincegy tagállama közül a legnépesebb, a főváros körüli, 15 milliós Mexikó állam volt kormányzója, Pena Nieto a voksok 41-44 százalékára számíthat. Ez két számjegyű győzelmet jelez. A második befutónak tekintett Andres Manuel Lopez Obrador, a baloldali Demokratikus Forradalom Pártja (PRD) jelöltjének – még a PRI visszatérte ellen tüntető fiatalok támogatásával együtt is – csak 24-30 százalékot adnak a közvélemény-kutatások.

Hat éve a választásokon a jobbközép Nemzeti Akciópárt (PAN) képviseletében Felipe Calderon kevesebb mint egy százalékkal előzte meg Lopez Obradort, aki aztán hónapokon át Mexikóváros szívében felállított sátortáborral tiltakozott. A mexikói alkotmány nem engedi az elnök újraindulását, így a PAN a jelenlegi Calderon elnök utódjául egy hölgyet indított. A férfi politikusokkal szembeni „másságával” kampányoló Josefina Vazquez Motát az előrejelzések a harmadik helyre várják, 22-25 százalékkal.

A PRI várható magabiztos győzelme főleg azoknak meglepetés, akik az utolsó másfél évtizedben a PRD és a PAN megerősödésével azt feltételezték, hogy a választók végleg kiábrándultak a hét évtized egypártrendszeréből, a klánok és a kiskirályok hatalomgyakorlásából, a korrupcióból. Pedig a PRI megszületésekor haladó erő volt, földreformot hajtottak végre, majd a nagy északi szomszéddal szembeni nemzeti szuverenitás jegyében, Cardenas elnök idején államosították az olajkincset. Az idő múltával a hatalomhoz ragaszkodó, idős politikusgarnitúra, a dinoszauruszok, kapcsolatrendszerükkel mindent behálóztak.

A mostani jelölt, Pena Nieto szélesebb családjából öten is voltak korábban kormányzók. Egyiküket a közelmúltban megvádolták közpénzek lenyúlásával, illetve a drogmaffiával kötött kompromisszummal. 1989-ben tört meg a PRI abszolút hatalma, a választásokon első ízben voltak kénytelenek átengedni a 31 államból két kormányzói tisztet. 2000-ben veszítettek az elnökválasztáson, majd 2006-ban már a harmadik helyre szorultak vissza. Ám 17 államban még mindig ők adták a kormányzót. Most Pena Nieto a PRI „teljes megújulásáról” beszél.

A PRI visszatértéhez hozzájárul, hogy Rafael Calderon elnök hat éve balszerencsésre sikeredett. Az amerikai ingatlanpiaci, majd bank- és gazdasági válság 6 százalékkal visszavetette Mexikó GDP-jét 2009-ben, hiszen az északi szomszéd a fő kereskedelmi partner. Ha lettek volna is a vállalkozóbarát elnöknek reformelképzelései, ezeket nem tudta keresztülvinni a törvényhozásban, ahol a PAN kisebbségben van. Következményeiben ugyancsak balul ütött ki az Egyesült Államok biztatására indított háború a drogkartellek ellen, amikor a korrupt rendőrség helyett a katonaságot vetették be.

Ez a háború 2006 óta 55 ezer életet követelt. A mexikói és a világsajtó szinte naponta hozza a drámai fotókat, az egymással rivalizáló bandák üzengetéseinek következményeivel: a hidakra kiakasztott holttesteket, az autókban hagyott torzó tetemeket, zsákokban levágott fejeket. Több újságíró vesztette életét, mint az iraki, afganisztáni vagy a líbiai háborúban. A közbiztonság is tovább romlott, megnőtt a betörések, a váltságdíjas emberrablások száma.

A választási kampányban egyik jelölt sem állt elő új koncepcióval a kábítószer-csempészet visszaszorítására. Valamennyien a rendőrség megerősítését ígérik a közbiztonság javítása érdekében. Sajátos tény, hogy a kábítószer-csempészet által legfertőzöttebb államok nagy többségében éppen a PRI adja a kormányzókat. Korábban közülük többel szemben is megfogalmazódott a gyanú, hogy lepaktáltak a drogmaffiával. Nincs kizárva, hogy a lakosság egy része ezért reméli most az erőszak csökkenését a leendő új elnöktől.