Ahogy világszerte fokozódik a kockázatkerülés, úgy jutunk mi is egyre nehezebb helyzetbe, és egyre drágább az ország finanszírozhatósága. Ha lenne már „védőhálónk”, azaz lehívható EU/IMF pénzügyi segítség, az hozzájárulhatna az ország helyzetének stabilitásához, és védelmet nyújtana a spekulánsok ellen.

Az esetleges bankrohamok – amelyeket legkönnyebben egy görög pánik indíthat be a közeljövőben – minket is elérhetnek (karácsony körül sem kellett sok, hogy nálunk is kitörjön a pánik), az európai bankok megroggyanása Magyarországon is éreztetné hatását. A külföldi befektetések még inkább elapadnának, az exportunkra – a magyar gazdaság motorjára – nem lesznek kíváncsiak külföldön.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint van „készenléti terv” arra az esetre, ha Görögország kilépne az eurózónából, és a helyzet bizonytalanná válna. Nátrán Roland, a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár Brüsszelben nemrég úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy biztonságosnak látja az ország finanszírozhatóságát. Ezt egyebek között azzal támasztotta alá, hogy a három évvel ezelőtt kirobbant válság idejéhez képest most a jegybank jóval nagyobb, 36-40 milliárd euró valutatartalékkal rendelkezik. Azt is elmondta: a bankok tőkemegfelelése is erős, a pénzügyi szektor jó állapotban van. Az ország most viszonylag magas hozamok árán (a középtávú papírokra nyolc százalékot kell fizetni) tudja magát finanszírozni, de a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint jóval tíz százalék fölötti hozamokat is elbír a magyar állam.

Egyelőre nem világos, hogy melyik alapból, milyen konstrukcióval és főleg milyen feltételekkel kap Spanyolország segítséget. A befektetők azt is aggódva figyelhetik, hogy ha a spanyol bankokat az új mentőalapból fizetik ki, akkor elvileg annak a visszafizetése élvez elsőbbséget mindenféle más adóssággal szemben.