Berlin már a pénzről beszélne

Tárt karokkal várjuk Francois Hollande francia államfőt Berlinben – mondta tegnap a német kancellár. Angela Merkel arca nem ragyogott az örömtől, de ezt senki nem várta. Berlin felkészült a váltásra az Élysée-palota élén, és bízik benne, hogy Hollande-dal is konstruktív együttműködést tud kialakítani. A két politikus személyesen még soha nem találkozott, telefonon is csak vasárnap este beszéltek először: a francia kampányban nem épp szívélyes hangnemben üzengettek egymásnak.

– Berlint pillanatnyilag jobban aggasztja a görög választások után kialakult átláthatatlan helyzet, mint a francia váltás – értékelte lapunknak Almut Möller, a német Külpolitikai Társaság (DGAP) európai ügyekkel foglalkozó kutatója. – Párizs és Berlin mindenképpen együtt fog működni az uniós ügyekben, de Görögországgal kapcsolatban már nemcsak az a kérdés, hogy bent maradnak-e az eurózónában, hanem hogy az ország politikusai egyáltalán garantálni tudják-e a lakosság alapvető megélhetését és biztonságát. A német sajtó egy része máris úgy állítja be a két választást, mint a német Európa-politika látványos kudarcát: elvégre Angela Merkel kényszerítette rá Európára a spórolást, és ezt utasították el a választók Franciaországban és Görögországban is. Almut Möller szerint a képlet ennél azért bonyolultabb, és egyáltalán nem tragédia (még a német vezetés számára sem), hogy Francois Hollande egy másfajta megközelítést hoz a válságkezelésbe. – A takarékoskodás az utóbbi időszak fő „parancsszava” lett Európában, ez alól talán csak a német lakosság volt kivétel, amely nem érezte ezt a saját bőrén (mert a fájdalmas szerkezeti reformokon már korábban, a kétezres évek elején túl voltak – A szerző megj.). Így sokan értetlenül szemlélték a dühöt és az ellenállást, amit a nadrágszíjszorítások kiváltottak szerte az unióban. Hollande-dal most a német–francia tengely is nyerhet: lesz egy másik pólus, amely inkább a beruházásokra, a növekedés ösztönzésére helyezi a hangsúlyt. Lesz vita, mint ahogyan Nicolas Sarkozy és Angela Merkel között is volt, de Berlin és Párizs eddig is és ezután is konstruktívan együtt tud majd működni. Sőt Hollande megjelenése a „tandemnek” akár nagyobb támogatást is adhat, mert sok dél-európai politikus (például Mario Monti olasz kormányfő) is úgy véli, az ő nézeteiket, elvárásaikat is képviseli. Erős túlzás attól tartani, hogy Merkel elszigetelődne, és Európában egy németellenes blokk jönne létre – oszlatja el a német sajtóban megjelenő félelmeket a kutatónő. Arra azonban ő sem lát esélyt, hogy a fiskális paktumot újratárgyalják, mint ahogy Hollande a kampányban ígérte. Angela Merkel is egyértelművé tette tegnap, hogy lezárt megállapodásokat nem lehet felrúgni csupán azért, mert valahol választások voltak. „Európában nem így működnek a dolgok” – szögezte le a kancellár. Ám máris nyitottnak tűnt arra, hogy a fiskális paktumot kiegészítsék egy „növekedési megállapodással”. A vita itt várható majd: hogyan ösztönözzük növekedésre a gazdaságot? – Semmiképp sem a „pénzpumpával”, az állami szféra vagy az állami beruházások felduzzasztásával, ami például a franciáknak mindig is ment. Épült elég út és autópálya is az utóbbi években Európában. Ha már beruházásokról beszélünk, akkor a pénzt inkább a jövőorientált szektorokba, például az oktatásba kell fektetni, és olyan projektekbe, amelyek valóban az uniós polgárok jólétét szolgálják, de fenntarthatóan és hosszú távon. Ha valamiről, akkor erről tényleg érdemes vitatkozni, és minden ötlet jól jöhet – mondja Almut Möller.

Au revoir, Monsieur Sarkozy! A pragmatikus Merkel tárt karokkal várja Hollande-ot
Au revoir, Monsieur Sarkozy! A pragmatikus Merkel tárt karokkal várja Hollande-ot

Görögországgal kapcsolatban nem érdemes ilyen messzire tekinteni, hiszen már az is kérdéses: létrejön-e olyan kormány, amely egyáltalán hajlandó együttműködni az Európai Unióval, vagy Athén teljesen elszigetelődik? A németek egy része könnyű szívvel lemondana a görögökről, a Handelsblatt a hét végén már azt írta, hogy egyes német vállalatok egyenesen a drachma visszaállítására készülnek. Almut Möller viszont optimista: szerinte Berlin is hibázott a válságkezelésben, túl sokat beszéltek szabályokról, megszorításokról, diktátumokról, azt hangsúlyozva, hogy ennek az irányvonalnak nincs alternatívája, pedig ez nem igaz. Most ismét meg kell próbálni bevonni az embereket az unióról, Európa helyzetéről szóló vitákba, és nem csak felülről diktálni nekik. De hogy a görögöknél lesz-e erre fogadókészség, azt senki sem tudja.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.