Az Alkotmánybíróság május 31-ig szabott határidőt a parlamentnek a médiatörvények módosítására. A testület december közepén szabta ezt a határidőt, amikor alkotmányellenesnek ítélte a médiaalkotmányban és a médiatörvényben az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével összefüggő rendelkezéseket.

Az Alkotmánybíróság április közepén egyhangúlag hozott határozatában elutasította az Orbán-kormány indítványát, amely a nyomtatott és az internetes sajtótermékek felügyeletével kapcsolatban az új alkotmány értelmezését kezdeményezte. Így a kabinetnek az AB „mankója” nélkül kell a módosítást a parlament elé terjesztenie.

Az ET-dokumentum legfontosabb általános megállapítása, hogy bár a médiaszabályozás elfogadása és módosítása kétharmados parlamenti támogatáshoz kötött, de a jelen helyzetben ezt meghaladja a Fidesz parlamenti dominanciája. Ezért a tanács azt javasolja, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához, megváltoztatásához.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra és a Médiatanácsra utalva a tanács kifogásolja a politikailag motivált jelölési és kinevezési rendszert. (Szalai Annamáriát, a hatóság elnökét, a Fidesz egykori tagját Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki, a Médiatanácsba pedig csak a Fidesz által jelölt tagokat választotta meg az Országgyűlés.) A tanács álláspontja szerint ezt a jelölési és kinevezési rendszert meg kell változtatni, a személyek kiválasztásánál a szakértelemre és függetlenségre kell helyezni a hangsúlyt.

Nehezményezik azt is, hogy miközben a kereskedelmi médiumoknak előírják saját hírrészleg fenntartását, addig a közmédiában előírták az MTI kizárólagosságát. Ezt megengedhetetlen beavatkozásnak tartják a piaci viszonyokba. A rádiós és televíziós frekvenciák elosztásával kapcsolatban a tanács szükségesnek tartana egy olyan szabályt is beépíteni a törvénybe, hogy már a tender kiírását is meg lehessen támadni a bíróság előtt.

Jelenleg csak a pályázat végeredményével kapcsolatban lehet jogorvoslatot kérni. Ez a felvetés azért is különösen aktuális, mert a Médiatanács a Klubrádió jelenleg is használt 95,3-as frekvenciájára nem az eddig bevett „beszélgetős rádió” pályázatot írt ki, hanem olyat, amelyen a minél több zenét és a helyi híreket preferálta.

A médiatörvények tervezett módosításának részleteiről és várható időpontjáról lapunk érdeklődött az igazságügyi minisztériumban. A válasz: „az Alkotmánybíróság médiaszabályozásról kiadott határozatát a tárca tudomásul vette, és annak értelmében előkészíti és várhatóan még májusban az Országgyűlés elé terjeszti a médiaszabályozás módosítását”.

Lapunk brüsszeli tudósítójának az Európa Tanács szóvivője megerősítette, hogy a dokumentumot eljuttatták a magyar kormányhoz, és remélik, hogy heteken belül megkapják a választ.

Szalai Annamária, az NMHH elnöke sajtótájékoztatót tart a szeptember vége óta üzemeltetett Internet Hotline honlappal kapcsolatos tapasztalatokról