alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
26. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Minden font Londoné a dugódíjból

Brit példa

Aki Londonban járt, általában elismeréssel beszél az ottani tömegközlekedésről. Több mint tíz metróvonal könnyíti például az utazást.

Népszabadság| 2012. január 31. |6 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

gol2 | 2012. február 1. | 16:33:12

10 font a Nemzeti Bank árfolyamán most éppen 3520 forint. Az húsz napra 35200 forint. Miközben attól zeng a sajtó, hogy havi 10000 forint a budpaesti utak használatáért milyen marha sok volna.Egy ilyen rendszert pedig fönn kell tartani, a nyereség, amit másra lehet fordítani, csak aztán jelentkezik. A magyarországon reális egy font/nap bevételből valószínűleg az üzemeltetési költségek se jönnének be, és akkor még nem beszéltünk a Londonban is jelentős kintlévőségről.
De a londoni mintára javasolt budapesti behajtási övezetnek a legnagyobb baja az volna, hogy a határán iszonyú parkolási mizériát, dugókat okozna. Vagyis nem csökkentené a levegőszennyezést például a Kosztolányi Dezsó téri vagy a Széna téri mérőállomás közvetlen környékén.
Levegőszennyezés és az utak fenntartásának finanszírozása szempontjából is a kilométer- és szennyezésarányos útdíj az, amire szükség van. Technika már van hozzá, csak a politika döntés hiányzik.
A londoni metrókat a XX. század első felében építették, amikor még egészen más volt a tömegközlekedési szemlélet, mint ma. Harminc éve Párizsban sem volt villamos, most meg egymás után építik az új vonalakat.
Budapest tömegközlekedése a legjobb lehetne Európában, ha azt a pénzt, amit a Demszky mauzóleumra költött és költ a város, a felszíni tömegközlekedésre fordítaná.

kovy | 2012. január 31. | 22:43:21

Tisztelt NOL!
Tudom, hogy ez nem kívánsághangverseny, de azért valamikor a nem túl távoli jövőben ha lehetne arról egy cikket, hogy az elmúlt 22 év alatt, honnan indult, és hova jutott ez a város. Közművekkel, közlekedéssel, vagyonnal együtt. Ha egy kis kitekintés lenne, hogy a környező volt szocialista országok fővárosai ez idő alatt milyen utat tettek meg.

xanadu | 2012. január 31. | 09:33:07

Tsa-bee | 2012. január 31. | 09:28:03

Sem Londonban, sem Párizsban nincs felsővezetékes jármű.

Troli, villamos.

Ott értenek valamihez ...

Tsa-bee | 2012. január 31. | 09:28:03

Az, hogy drága, elég relatív. Oysterrel utaztam, s amíg ki nem mentem az 1-es zónából, kb. 2 l ásványvíz árát fizettem 1 órára. Ez Budapesten 3x1,5 l víz árának felel meg..
Tavaly 20 fontból bejártam a belvárost, voltam a Wembleyben (7-es zóna, ha jól emlékszem) és Greenwichben (talán a HÉV-nek megfelelő vonat)..
De Xanadunak igaza van. Sokat jelent a metro lefedettség. Bár villamost meg nem láttam.

xanadu | 2012. január 31. | 07:52:03

Igen!

Ahol van 10 metro (nem áruház)!
ÉS többszörös körgyűrű az autóknak a város elkerülésére!
És 5 világhírű INGYENES múzeum!

podo | 2012. január 31. | 07:31:04

A brit példa csak egy a sokféle lehetőség közül. London 2003-ban "saját zsebből" finanszírozta a rendszer kialakítását és az üzemeltetést. Egy évvel később javasoltam Budapest akkori vezetőinak, hogy meg lehet oldani koncessziós rendszerben úgy, hogy egyetlen forint közpénzt nem igényel, viszont a rendszer működésének első pillanatától a bevételek 50%-a speciális közlekedésfejlesztési alapba megy. Nem kellett nekik, mert túlságosan átlátható, világos, és mutyimentes lett volna.Erről bővebben itt: http://podo-pro.hu/bovliva-butitott-budapest/

Ki itt belépsz - felfestés jelzi Londonban a fizetős övezet határát

Reuters - Dylan Martinez

A budapesti tömegközlekedés átszervezése során érdemes lenne ellesni azokat a technikákat például, amelyekkel a bliccelést szorították vissza. De Tarlós István számára az is példaértékű lehet, hogy a londoni dugódíj teljes nettó bevételét – ami évente nagyjából 150 millió font – a tömegközlekedési rendszer fejlesztésére lehet csak visszaforgatni.

Vannak azonban árnyoldalai is. A londoni közlekedés az utazók szempontjából a világ egyik legköltségesebb rendszere, közel három és félszer olyan drága, mint a párizsi, és tízszer annyiba kerül, mint a római. A tömegközlekedés díjai az inflációt messze meghaladó mértékben emelkednek évről évre: idén január közepén átlagosan hat százalékkal ugrottak meg a londoni jegyárak, míg az elmúlt évben a fogyasztói árindex 4,2 százalékkal emelkedett.

A londoniak, sőt a turisták növekvő része is leginkább a 2003-ban bevezetett Oyster intelligens kártyával fizet a tömegközlekedés használatáért.

A különbség tetemes: egy csak a városközpontot magába foglaló egyzónás metrójegy az előre kifizetett vagy automatikusan feltöltött kártyával 2 fontba (egy font 352,8 forint az MNB tegnapi jegyzése szerint), készpénzes vásárlással 4,30 fontba kerül. A kártya számos probléma megoldásában segített, például felgyorsította a jegykezelést.

Működtetése ugyanakkor meglehetősen drága és bonyolult, nehéznek bizonyul például az új tarifával kapcsolatos adatok eljuttatása a főváros 22 ezer leolvasójába. Az ún. pay-as-you-go, azaz a metróállomásokon történő pénzfeltöltésnél minden 1 fontból 14 penny a költség. Ezért a Transport for London új, még korszerűbb jegyvásárlási szisztémán töri a fejét.

A bliccelést viszont a hálózatot uraló elektronikus jegyellenőrző rendszer lényegében kizárja. Ugyancsak 2003-ban indult be a városközpont nagy részére kiterjedő dugóadó, a congestion charge, melyet négy évvel később nyugati irányban terjesztettek tovább, majd kiskereskedelmi vállalatok panaszáradata miatt egy évvel ezelőtt visszaállították az eredeti állapotába.

A reggel 7 és délután 6 óra között érvényes behajtási alapdíj naponta 10 font. A fizetés elmulasztása 60-120 font közötti, könyörtelenül behajtott pénzbüntetést von maga után. (Londoni tudósítónktól)