Amerikai zászló égetése Teheránban tavaly áprilisban

Reuters - Morteza Nikoubazl

A politikus szerint (aki korábban a CIA igazgatója volt) az irániak egy év múlva képesek lehetnek elkészíteni atombombájukat. További egy vagy két évre lehet szükségük, hogy a bombát képesek legyenek a Sahab–3 közép-hatótávolságú rakétába szerelni. Panetta azt mondta: az USA bármilyen lépésre kész, hogy megállítsa az iráni atomfegyver-fejlesztést. Megkérdezték, hogy a katonai intézkedéseket is beleérti-e ebbe. Azt válaszolta: minden lehetőség az asztalon van.

Eközben négyéves szünet után újra Teheránban tárgyal a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttsége. Tagjai között két vezető fegyverszakértő is van. A látogatást háromnaposra tervezték, de Ali Akbar Szalehi iráni külügyminiszter azt üzente, hogy akár meg is duplázhatják a vizsgálódás idejét, és mindenhová beengedik a szakértőket.

A nemzetközi médiában máris megjelent, hogy a szakértőket elviszik a Kúm városa közelében lévő föld alatti urándúsítóba is. Egyebek mellett az üzem létrehozása és az urándúsítás szintje az oka, hogy a NAÜ novemberben kiadott jelentésében úgy következtetett, Irán atomfegyvert fejleszt. Ennek alapján tiltotta meg az EU a kőolajvásárlást Irántól, valamint az iráni központi bankkal folytatott ügyleteket is.

A kőolaj lehet a kulcs

A helyzet meglehetősen zavaros. A két fél kölcsönösen fenyegetőzik, de fenntartja a tárgyalás, sőt a megegyezés lehetőségét is. Sajátos epizódja a szakértők látogatásának, hogy a teheráni repülőtéren tüntetők várták a NAÜ embereit és kémkedéssel vádolták őket, illetve, hogy Izrael titkosszolgálatának a kezére játszanak. Előzőleg az iráni sajtó azt írta, a nemrég merénylet áldozatául esett fiatal iráni atomtudóst korábban a NAÜ meginterjúvolta, és ez volt a bombamerénylet oka. A bécsi székhelyű szervezet tagadja, hogy az emberei valaha is találkoztak volna Mosztafa Ahmadi-Rosannal.

Iránban a törvényhozás először azonnal le akart állítani minden, az EU-ba szóló iráni kőolajszállítmányt. Most ott tartanak, hogy bizonyos országokkal tesznek így, de a törvény készül. Eközben a hadsereg újabb fegyverfejlesztésekkel henceg: állítólag radarvezérlésű tüzérségi lőszert és robbanófejjel felszerelt pilóta nélküli repülőgépet is előállítottak az élenjáró iráni tudósok. Újból fenyegetnek a Hormuzi-szoros lezárásával, de az amerikai hadiflotta közlekedését nem zavarták meg.

A hazai közvéleményt az iráni szárazföldi csapatok parancsnoka, Ahmad Reza Purdisztan dandártábornok nyugtatta az egyik állami hírtévében, miszerint: az USA „retteg az iráni haderőtől és a nemzettől”. A valóságban az Egyesült Államok és vele Izrael is inkább attól szorong, hogy Teheránban úgy alakulnak a belső erőviszonyok, hogy a feszültség – és vele a katonai akció is – elkerülhetetlenné válik.

Volna megoldás

Az irániak számára szűk az ösvény, de nem járhatatlan. Ha alávetnék magukat az atomsorompó-egyezmény előírásainak, akár dúsíthatnának is uránt – mégpedig állandó ellenőrzés mellett energetikai célokra. A dúsításra egyébként nincs nagy szükség, hiszen a velük jószomszédi viszonyt ápoló Oroszország most is szállít nekik fűtőelemeket a Busherben felépített atomerőműhöz. Fel kellene hagyni az atombomba gyújtószerkezete előállítására irányuló próbálkozásokkal is. A NAÜ erről is beszámolt novemberi jelentésében.

A kérdés azonban az: mire kell az atombomba Iránnak? A térségben attól tartanak, hogy uralma alá gyűrné a Perzsa-öböl térségét és az olajpiacot. Az atomfegyver-tulajdonos Iránnal a háttérben nagyon megnőne a Hamasz, a Hezbollah és a hasonló szervezetek cselekvési szabadsága is, de a szíriai rezsim is védettséget kapna. Ettől is tartanak Izraelben.

A jelek szerint Irán nem akar kompromisszumot, és bízik benne, hogy túléli az európai embargót. Pedig a bevételek kiesése ronthatja az életszínvonalat, és ez kellemetlenül befolyásolhatja a küszöbönálló választások hangulatát. Ez fontos ügy a papi rezsimnek is. Fél éven belül napi hatszázezer hordó kőolajra kellene vevőt találniuk, ha Európa nem vásárol tőlük. Ám egyelőre Irán fenyegeti az európai finomítókat azzal, hogy megvonja tőlük a már megrendelt, sőt az úton lévő kőolajat is. Egy hordóért hamarosan 120–150 dollárt kell majd fizetni a piacon, jósolják. Ez persze semmi ahhoz képest, ahogy az esetleges amerikai vagy izraeli katonai csapás és a rá adott válasz befolyásolná a világ állapotát.