Utódpártok vergődése: Agyő, elvtársak!
A bukaresti törvényhozás felsőháza szerdán menesztette elnökét, Mircea Geoanát. Előző este a Szociáldemokrata Párt (PSD) párttagságától is megfosztotta a politikust, aki 2005-től öt éven át a szervezet elnöke volt, 2009-ben pedig az államfőjelöltje. A PSD vezetősége azzal vádolta Geoanát, hogy házelnökként kizárólag saját ambícióit tartotta szem előtt. Miután hiába kérték, hogy adja át a szenátus vezetését, kizárták a pártból.
– Agyő, elvtársak! Viszlát, barátaim! – búcsúzott Geoana a PSD elnökségétől kedd este, megerősítve azokat a feltevéseket, miszerint új párt létrehozásán gondolkodik, és számít volt kollégái támogatására. Geoana környezetéből kiszivárgott, hogy kereszténydemokrata értékeket is felvállaló, balközép alakulat létrehozását tervezi. Azonban Victor Ponta PSD-elnök nem tart jelentősebb „vérveszteségtől”, mivel Geoana kizárásáról a döntést 42:5 arányban hozták meg. Eddig egyetlen parlamenti képviselő és egy kisebb megyei szervezet jelezte, hogy követni szándékozik Geoanát.
A prágai belügyminisztérium törvényi eszközökkel is harcol a kommunista utódpárt ellen: már nem először javasolják a legfelsőbb bíróságnak a Cseh és Morvaországi Kommunista Párt (KSCM) felfüggesztését vagy betiltását. Erre a lépésre a prágai felsőház szólította fel a kormányt, mert a szenátorok szerint az egykori állampárt jogutódja nem határolódott el a letűnt rezsimben elkövetett súlyos bűntettektől, programja pedig nem zárja ki az osztályharcot és a fennálló rend erőszakos megdöntésének lehetőségét.
Vojtech Filip, a KSCM elnöke úgy vélekedett, hogy ezzel a lépéssel a jobboldali kormány a szociálisan gyenge, valamint a középrétegeket sújtó megszorító intézkedéseik súlyos társadalmi következményeiről igyekszik elvonni a közvélemény figyelmét. A KSCM csaknem két évtizede a negyedik legerősebb cseh parlamenti párt, a tavalyi parlamenti választáson 11,27 százalékot kapott.
Szlovákiában a rendszerváltás után a reformkommunisták Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) néven – Peter Weiss, a jelenlegi budapesti szlovák nagykövet vezetésével – új politikai tömörülést hoztak létre, amely 1994-ben fél évig kormányzati tényező volt. 2002 és 2006 között ott voltak a jobbközép kormánykoalícióban is. 2004-ben Robert Fico kilépett az SDL-ből, és új pártot alapított Smer néven, amely fokozatosan bekebelezte a baloldali törpepártokat, a meggyengült SDL-t is.
Lengyelországban az októberi választási kudarc óta elnököt keres az utódpárt. A Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) kétszer is kormányzott az elmúlt húsz évben, és tíz évig adta az elnököt. Az őszi választások előtt Grzegorz Napieralski akkori pártelnök azt mondta a Népszabadságnak, hogy az SLD koalícióképes párt lesz, s húszszázalékos támogatottságra számított. Ez nem jött be. A legutóbbi kormányzás éveiben több korrupciós ügy is szennyezte a párt jó hírét. A posztkommunisták eközben szinte teljesen felöltötték a liberális, piacbarát középpárt képet. A baloldal megrögzött szavazóinak száma biológiai okokból is zuhant. Az SLD behódolt az egyháznak, s nem merte teljes szívvel vállalni a kisebbségek, a nők, szexuális csoportok képviseletét. Erre a szegmensre viszont új protesztpárt vállalkozott. Palikot mozgalma új, modern városi rétegek, fiatalok problémáit vállaló nonkonformista erőként megelőzte a hagyományos utódpártot, elszipkázta tőlük a lehetséges szavazókat.
A baloldal reneszánsza
Tartja magát Németországban a kommunista utódpártból született Baloldali Párt. Az eredetileg a Demokratikus Szocializmus Pártja névre hallgató erő a keletnémet tartományokban gyakorlatilag a rendszerváltás óta az első három politikai párt között van. Pedig sokáig igyekeztek politikai karanténban tartani azzal, hogy nem számoltak el a múltjukkal. 1998-ban Mecklenburg–Elő-Pomerániában már kormányzati szerephez jutottak a szociáldemokraták mellett.
Pragmatikus koalíciós partnerek Brandenburgban és Berlinben is. A párt 2007 óta a nyugatnémet WASG nevű szervezettel fuzionált. Sikeresek, amikor a párt élén karizmatikus vezetők állnak, mint az egykori NDK-s ügyvéd, Gregor Gysi és a korábbi SPD-elnök, Oskar Lafontaine. (Munkatársunktól)
