Nem jár már a csempészvonat

Hatalmas autópark hívja fel magára a figyelmet a galaci határállomás udvarán, Románia és Moldova határán. Mindenféle modell és típus képviselve van, valamennyit cigarettacsempészetre használták.

– Csupán az átalakított járműveket kobozzuk el, vagy ha a tulajdonos nem fizeti ki a kiszabott bírságot – világosít fel a turnusvezető.

A Galac–Giurgiulesti átkelőnél főleg teherforgalom zajlik. A határőrök gyakran találnak az autókban és a vonatszerelvényeken elrejtve illegális cigarettaszállítmányt. Nemcsak Moldovából jön a csempészáru, hanem az alig két kilométerre fekvő Ukrajnából is. Csak az idén több mint százzal gyarapodott az elkobzott autópark, az utolsó három gépkocsit már az erre a célra elkerített területen kívül kellett elhelyezni.

Jövőre Galacnál húzódhat a schengeni övezet keleti határa. A határállomás első nekifutásra bevehetetlen erődnek tűnik: négyórás várakozás és a bukaresti határrendészeti főfelügyelőséggel folytatott, többszöri telefonos egyeztetés után engednek be.

– Mehetnek, de a személyzettel nem készíthetnek interjút. A szóvivő szabadságon van, és az intézményt egyedül ő képviselheti – magyarázkodik a Galac megyei felügyelőség parancsnokhelyettese. Vasile Ionita kísérőt is ad mellénk, de még azelőtt biztosít: senki sem akarja megkozmetikázni a valóságot, Románia valóban felkészült a schengeni csatlakozásra.

A határállomáson a személyzet készségesen körbevezet. Megmutatják a „technikát”, az éjjellátó és a hőkamerák mellett a vadonatúj vonatterminált.

– Üzembe helyezésével óriási problémánk oldódik meg. Jelenleg az ellenőrzés az „országban”, a határállomástól kilenc kilométerre történik, addig pedig a csempészeknek bőven van alkalmuk ledobálni az „árut” a szerelvényről. Előfordult, hogy egyetlen csoport 120 ezer csomag cigarettát hozott át a határon –részletezi egy fiatal határőr.

A határállomást megszámlálhatatlan kamera figyeli. Kézzelfogható bizonyítéka ez annak, hogy Románia az elmúlt években egymilliárd eurót költött korszerű határfigyelő rendszere kiépítésére. Ám a teremben, ahová a kamerák képei „befutnak”, ottjártunkkor nem ült senki. – A személyzet csaknem a felére csökkent a letartóztatásokkal – magyarázkodik a kísérőnk.

Az év elején az ügyészség átfogó kampányt indított a vámbeli korrupció felszámolására. Háromszáz határőrt és tisztviselőt vettek őrizetbe. Az akció nem győzte meg a román csatlakozás ellenzőit: az európai állam- és kormányfők szeptember végi értekezletén Hollandia és Finnország megvétózta Románia és Bulgária csatlakozását. A vámosokat is tömörítő ProLex szakszervezet vezetője szerint okkal.

– Ebben a játszmában csak a parasztokat ütötték le. A királynő, vagyis a vámoskorrupció legfőbb haszonélvezője a kormánypárt – fogalmazott Vasile Lincu.

A kormánypárt és informális vezetője, Traian Basescu államfő ezzel szemben azt hangoztatja, hogy az igazságszolgáltatás működik, mégpedig politikai befolyástól mentesen. Szerintük ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a demokrata-liberálisok (PDL) több korrupciógyanús vezetőjének a letartóztatása.

– A PDL politikusai ellen indított vizsgálatok bebizonyították, ha valakinek még szüksége volt bizonyítékra, hogy az ügyészek nem politikai parancsra cselekednek – írta blogján Monica Macovei volt igazságügyi miniszter, akit Brüsszelben a „korrupcióellenes harc bajnokaként” tartanak számon, és aki május óta a kormánypárt etikai bizottságát vezeti.

Finnországnak és Hollandiának a szeptember végi EU-csúcs előtt szüksége lett volna a Macovei által emlegetett bizonyítékokra. Helsinki álláspontja most enyhülni látszik. Az európai média a román külügyminiszterre hivatkozva a finn vétó visszavonásáról számolt be, viszont otthon, Romániában Teodor Baconschi óvatosabban fogalmazott. – Korai volna még arról beszélni, hogy Hollandia egyedül maradt – mondta. A hágai kormány továbbra is kitart amellett, hogy Európa nem bízhatja rá a biztonságát a korrupt román és bolgár vámosokra. Marian Tutilescu, a román belügyminisztérium Schengen-főosztályának vezetője szerint 80-90 százalék az esélye annak, hogy Hollandia meggondolja magát, és elfogadja a két ország csatlakozását a határellenőrzés-mentes övezethez. – Sok függ a februári igazságügyi jelentéstől, de Finnország álláspontja nagyon fontos, mert pozitív üzenetet fogalmaz meg a mostani, rendkívül terhes európai környezetben – fogalmazott Tutilescu.

Baconschi szerint valamennyi tagország azon van, hogy így vagy úgy lezárja a kérdést. Angela Merkel kancellár a múlt héten reményét fejezte ki, hogy a többi tagállam is elfogadja a kétlépcsős csatlakozásra vonatkozó német–francia javaslatot. Eszerint jövő márciusban megnyílnának a tengeri és a légi határok, majd júliusban a szárazföldiek is.

A schengeni csatlakozás halogatásának pozitív hozadéka is van. A kísérőnkül kijelölt határrendőrtiszt egy példával világítja meg a helyzetet. Nem is olyan régen Galacról személyvonat is indult a Moldova Köztársaságba. A februári őrizetbe vételek után a két ország vasúttársaságai hirtelen azon találták magukat, hogy a szerelvény üresen jár oda-vissza. Többheti „üresjárat” után a vonalon hivatalosan is felszámolták a személyforgalmat.

– Csempészvonat volt – tette egyértelművé kísérőnk.

Galac, 2011. november

A Galac–Giurgiulesti határátkelőnél nemcsak Moldovából, hanem Ukrajnából is jön a csempészáru
A Galac–Giurgiulesti határátkelőnél nemcsak Moldovából, hanem Ukrajnából is jön a csempészáru
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.