Jaroslav Sykácek már a bejáratnál teátrális mozdulattal, a környékbeli kollégái nevében is tízpontos javaslatot nyújtott át neki, hogy jól lássák mindezt a városháza előtti téren összesereglett polgárok is. Akikből áradt a panasz:

– Mondja meg, mit tett a kormány az elmúlt években és hónapokban, amióta egymást érik a tüntetések? Legfeljebb annyit, hogy ötven fővel megerősítették a járási rendőrséget. Igaz, most már nem este tíztől, hanem délután öttől járőröznek: azóta annyi változott, hogy az idetelepült, beilleszkedésre képtelen alakok nem éjjel, hanem fényes nappal lopnak és törnek be a lakásokba – dühöngött egy helybeli lakos.

A miniszterelnök végre eleget tett a helybeliek követelésének, és felkereste az elszaporodó bűncselekmények miatt lázongóRumburkot ésVarnsdorfot. Novy Borban pedig azt a szórakozóhelyet, ahol augusztusban a mulatozó roma fiatalok súlyosan bántalmazták a pincéreket, akik az elfogyasztott ital megfizetésére szólították fel őket. Egy héttel később húsz roma fiatal a vasárnap esti diszkóból hazafele tartva összeszólalkozott az utcán társalgó személyekkel. A túlerőben lévő csoport tagjai késeket rántottak elő, és nekirontottak a szintén kapatos, állítólag őket sértegető fiúknak, akik közül hárman súlyos sérüléseket szenvedtek.

Ez a két incidens robbantotta ki a máig tartó tüntetéseket, a jobboldali szélsőségesek által szervezett, szűnni nem akaró romaellenesmeneteléseket. A kormányfő ellátogatott azokba a bérházakba és egykorimunkásszállókba is, amelyekben helybeli roma polgárok és odatelepült rokonaik zsúfolódnak. Jan Demeter, a helyi roma polgárőrség vezetője nekiszegezte a kérdést:

– Mit tenne, miniszterelnök úr, ha más vidékről felkeresnék a munkanélkülivé vált, olykor éhező rokonai? Nem fogadná be őket? Az én hozzátartozóim nem lopnak, valahogy eltartjuk őket magam és a feleségem keresetéből. Esténként velük együtt járjuk az utcákat, fülön csíptünk már roma tolvajokat, de tizenhárom éves, beszipózott fehér gyerkőcöt is, aki autókat rongált – osztotta meg tapasztalatait.

Petr Necas megyei civil szerveződések vezetőivel is találkozott, akik nyugtalanságuknak adtak hangot amiatt, hogy egyre több megkárosított és elégedetlenkedő polgár csatlakozik a tüntetőkhöz. Értesüléseik szerint a nyugtalanság más településeken is terjed. Aggódva tájékoztatták őt arról is, hogy internetes portálok „barnulnak el” a vészesen növekvő fajgyűlölőblogok és egyéb megjegyzések miatt.

Körútja végén Necas visszatért a rumburki városházára, ahol a tízpontos javaslatot vitatta meg a polgármesterekkel. Közölte, hogy költségvetési forrásból októbertől száz munkahelylyel bővítik a régió közmunkaprogramjában részt vevők létszámát, és a megyeszékhelyen gyors reagálású, kétszáz fős rendfenntartó rendőri alakulatot hoznak létre. Sürgősségi eljárásban szigorítják a hulladékok gyűjtéséről, a vas és a színesfémek átvételéről rendelkező törvényt. Szociá lis segélyt pedig rövidesenmár csak azok kaphatnak, akik az adott településen állandó lakhellyel rendelkeznek vagy törvényesen bejelentett albérletben élnek, és a gyermekeik nem iskolakerülők.

A kormányfő ezután a távlatos terveket sorolta: továbbképző és munkahelyteremtő programok. Erre a polgármesterek iratokat húztak elő, amelyeken a helyi aktivisták, de a szélsőséges csoportok is e hét végére újabb tüntetéseket és meneteléseket jelentettek be Rumburkban és Varnsdorfban.

Cseh rohamrendőrök és romaellenes tüntetők összetűzése Varnsdorfban