Szájzárlat
„Nem érzem túlzásnak azokat a kijelentéseket, mely szerint itt a jóérzésű emberek állnak az egyik oldalon, és a gonosz erői pedig a másik oldalon. Az emberiesség, az összetartozás, a felebaráti szeretet hívei állnak az egyik oldalon, a másik oldalon pedig az emberiségnek meg a felebaráti szeretetnek az ellenségei, ellenfelei állnak. ...erkölcsi kötelességünk az, hogy mindenben közreműködjünk, amely megakadályozza, hogy ilyen esetekkel kelljen újra és újra szembesülnie és együtt élnie az emberiségnek.” (Magyar Rádió, 2001. szeptember 19.)
A MIÉP elnöke, Csurka István ellenben úgy gondolta, Amerika megérdemelte a sorsát, mert „a világ elnyomott népei nem tűrhették válaszcsapás nélkül a globalizmus által rájuk rótt megaláztatásokat, a kizsákmányolást és a Palesztinában folyó tervszervű népirtást”. A MIÉP honlapján a szeptember 11-i terrortámadást „a világ elnyomott népeinek a globalizmus elleni válaszcsapásaként” üdvözölték. Csurka nyilatkozatát rendkívül élesen elítélték az MSZP, az SZDSZ és a Kisgazdapárt vezetői, csak a Fidesz és a kormány fejének rea gálása maradt el. A Fidesz nevében Kövér László Csurkát és az őt (a terrortámadást üdvözlő) Szaddám Huszeinhez hasonlító Kovács Lászlót egyaránt elmarasztalta, csak az utóbbit kicsit jobban. Kövér azzal tért ki az érdemi állásfoglalás elől, hogy a terrortámadás után nincs másnak helye, mint a részvét és az undor kifejezésének, „ennél többet egy politikus nem célszerű, ha mond; hogyha mond, akkor lehet, hogy hibázik, és szerintem ez megtörtént Csurka Istvánnal is”, akit viszont Kovács „ízléstelenül” gyanúsítgatott a terrorizmus iránti szimpátiával. (Magyar Nemzet, 2001. szeptember 14.)
Jeszenszky Géza nagykövet Washingtonból jelentette, hogy a kormányfő hallgatásának a magyar–amerikai viszonyra nézve súlyos következményei lesznek. Voltak is. A nagykövet szerint az Egyesült Államok átértékelte Orbán személyiségét, „értékeit hatalmi megfontolásoknak szükség szerint alárendelő” politikusnak könyvelték el őt. A viszony eljegesedett, hiába igyekezett Orbán a 2002-es választások előtt ifjabb George Bush színe elé kerülni, nem fogadták őt.
A titkos nagyköveti jelentések 2005 őszén kerültek nyilvánosságra. Ekkor Gyurcsány Washingtonból hazatérve nyugtázta, hogy helyreállt a két ország között a jó viszony, amit Orbán rontott el a Csurkától való elhatárolódás elutasításával, mert fontosabb volt neki a „honi csőcselék” szimpátiája, mint az ország külpolitikai érdekei. Az ellenzék hazugságnak nevezte, hogy Washingtonban Orbán elhatárolódását hiányolták volna, Gyurcsány pedig ezt a titkos jelentések vonatkozó részeinek közzétételével bizonyította. (Ezért a súlyos indiszkrécióért e sorok írója szigorúan meg is rótta a Gyurcsánykormányt: A múlt köde – 2005. október, Népszabadság, 2009. október 31.)
Washingtonnak nem puszta érzékenységből hiányzott az elhatárolódás. Amerikát az érdekelte, hogy a Fidesz és a MIÉP rendszeres parlamenti összjátéka átmehet-e választási, esetleg kormányzati együttműködésbe. Az elhatárolódás megtagadása azt jelezte, hogy Orbán Viktor nem kívánja ennek esélyét feladni. Csurka már 2001 áprilisában bejelentette, hogy a 2002-es választások után a Fidesszel kívánnak kormányozni, és a Fidesz ezt a felvetést sem kommentálta. Anyomon a Fidesszel való kormányzásról beszélt, és kinyilvánította, hogy a MIÉP száz képviselőjelöltjét visszavonja a Fidesz javára. Washington érthetően tartott ettől az együttműködéstől. Csurka nevét már 1992-ből ismerték, amikor a nagy tekintélyű magyar, Tom Lantos a Kövér László által is náci alapvetésnek nevezett Csurka-dolgozatról meghallgatást szervezett az amerikai kongresszusban. Csurka azóta csak romlott. Éppen a terrortámadás előtti napokban jelentetett meg egy terjedelmes dolgozatot arról, hogy Aczél György izrae li utasításra rohasztotta le az egész magyar ipart annak érdekében, hogy az előre levajazott rendszerváltás után a zsidók mindent olcsón megvehessenek, és ebből a zsákmányból pénzeljék világuralmi törekvéseiket.
A Fidesz táborán belül Csurka álláspontja meglehetős népszerűségnek örvendett. A Magyar Nemzet olvasói közvélemény-kutatása szerint a válaszolók 72 százaléka értett vele egyet. Jeszenszky Géza nagykövet ezt az aggasztó eredményt a Demokrata által nyilvánosságra hozott internetes körlevele szerint jelentős részben a Fideszt támogató napilap külpolitikai írásainak tulajdonítja.
A kormánypárti sajtót olyan írások uralták, melyek Csurka nyilatkozatát semlegesen, vagy pozitívan, ellenben a „balliberális sajtó hisztérikus reagálását” annál negatívabban ítélték meg. (A Hírszerzőben 2001. szeptember 24-i keltezéssel olvasható a Political Capitals részletes elemzése számos idézettel a Csurkanyilatkozat sajtóvisszhangjáról.)
A Fidesz táborának jobb szélén álló Demokrata Csurka nyilatkozatával egybehangzó cikkek sorát közölte. Többek között újra megjelentette „hajszálpontos jóslatként” Oszama bin Laden képzeletbeli levelét, melyet Lovas István írt 1998 augusztusában a nairobi és Dar es-Salaam-i amerikai nagykövetségek elleni terrorista támadás után, melyben 260 ember halt és mintegy ötezer sebesült meg. „Harcunk a végső stádiumba érkezett. Mi éppen azt akarjuk, ami a Nyugat országaiban természetes: demokráciát. Ha erre békés úton nem nyílik lehetőség, akkor jöjjön el, mint Huntington, a Harvard Egyetem tanára megjósolta köny vében: a civilizációk háborúja.” (Demokrata, 2001. november 20.) Ez lett volna a jóslat, mely szeptember 11-én „hajszálpontosan” beteljesedett.
Johnathan Sunley a Demokratában azt fejtegette, hogy ezzel a nyilatkozattal Csurka felfuttathatja a pártját annyira, hogy a közelgő választásokon hatalomban tartsa a Fideszt: „A jövő évi választásokon a MIÉP minden bizonnyal tíz százalék körüli eredményt ér el, és lényegében a Fidesz egyetlen koalíciós partnere – ha annak szüksége lesz rá. Csurkának sikerült visszahoznia pártját a fő sodorba – sok politikai ellenfele dühét és irigységét kiváltva” (Demokrata, 2001. szeptember 18.). A Fidesznek éppenséggel szüksége is lett volna a kormányon maradáshoz arra a 10 százalék körüli MIÉP-re, de Csurka pártja be sem jutott a parlamentbe.
Csurka István gyorsan megváltoztatta a szeptember 11-i terrortámadásról alkotott véleményét, és a későbbiekben már nem arról beszélt, hogy az amerikaiak megérdemelték a terrortámadást, hanem arról, hogy ők maguk csinálták! Már szeptember 24-én is erre utalt az Országgyűlésben: „voltak-e, lehettek-e a véres eseménynek belső, a hatalmi gépezetben, a titkosszolgálatokban és a szövetséges titkosszolgálatokban megbúvó segítői? Folytattak-e vizsgálatokat előbb saját körben?” (A T. Ház ekkor tárgyalt az Egyesült Államok kéréséről, hogy a repülőgépei használhassák az ország légterét a terroristák elleni háborúban. Ezt a MIÉP kivételével valamennyi párt támogatta.) A Magyar Fórum a következő években részletesen tárgyalta azt a teóriát, miszerint a terrortámadás igazából amerikai–zsidó összeesküvés volt. (Ezt a Demokrata is lelkesen terjesztette.)
Oszama bin Laden halálhírére Csurka István a Globális blöff című írásával reagált, mely számos náci és fasiszta honlapra felkerült, és melyben összekapcsolódik a „szeptember 11-e hazugság” „Auschwitz mítoszával”: „Tekintettel arra, hogy a tízéves évfordulón, szeptember 11-én boldoggá készülnek avatni a liberális kapitalizmust, a bankok uralmát és a magas olajárat, Obamának, a fekete elnöknek el kellett játszania a valószínűleg már régen nem élő Oszama bin Laden kinyírójának rosszul megírt szerepét. (...) A magyar külügyminiszter rogyadozó térdekkel a mikrofonhoz csoszog és gratulál egy régóta hótt arab meggyilkolásához. Angela Merkel is, pedig még arra sem érdemesítették, hogy elsőnek értesítsék. Az első üzenet Moszkvába ment s valószínűleg így hangzott: »az olajár marad, kussoljatok«. (...) Az egész »fejlett« világ leborul és elfogadja a hazugságot. (...) Ez a fogadtatás borzalmasabb, mint az, hogy egy testet egy repülőgépbe szerelt krematóriumban hamvasztanak el, Pakisztán egy pontja és az óceán között félúton, ahelyett, hogy Auschwitzba vitték volna, ahol éppen a nagy égetésekre emlékeztek a krematóriumok és azoknak mítoszai tövében.”
