A történet akár az új, szervezett bűnözés elleni törvény előszeleként is felfogható. Az októberben életbe lépő szabályozás nem sok jót ígér azoknak, akik a japán bűnszövetkezetekkel kerülnek pénzügyi kapcsolatba. Valószínűleg ehhez is köthető, hogy Simada Sinszuke, Japán műsorvezető-szupersztárja hirtelen minden nyilvános szerepléstől visszalépett. Kitudódott, hogy néhány éve jakuzavezetőkkel volt kapcsolatban, éttermében pedig gyakran megfordultak a japán gengszterek.

A rossz nyelvek szerint az egyik volt jakuzavezér szellőztette meg az ügyet, mert Simada néhány hónapja a nyilvánosság előtt bírálta az alvilági szervezetet. A műsorvezető ügynöksége (Ázsia egyik legnagyobb, tévés személyiségeket foglalkoztató cége) attól tartott: az új törvény szerint a rendőrség rájuk foghatja, hogy maffiakapcsolatokkal rendelkeznek. Így nyomás alá helyezték Simadát, lelépése után pedig azt nyilatkozták, hogy ilyen viselkedés – még ha egyelőre nem is ütközik törvénybe – nem engedhető meg egy olyan embertől, aki nagy befolyással van a társadalomra. A válás az ügynökséget is fájdalmasan érintette, Simada az egyik legnagyobb bevételt hozó sztárjuk volt.

A japán rendszer sokáig megtűrte a főleg a szürkegazdaságból, szerencsejátékból és prostitúcióból pénzt szerző szerteágazó jakuzaszervezeteket, amelyek legitim tevékenységeket is folytattak, s a kínai triádokkal és az olasz maffiával ellentétben „hivatalos” irodákkal is rendelkeznek. A kilencvenes évektől azonban egyre inkább terhessé vált a jelenlétük, és 1992-ben csoportos bűnözést célzó, szigorú törvényt léptetett életbe az akkori kormány. 2009-től még komolyabban kezdték üldözni őket, amelynek eredményeképp a jakuzaszervezetek tagjainak száma a korábbi százezres taglétszámhoz képest hetvennyolcezerre csökkent.

Fukuoka városának középiskoláiban az idén vezették be a gengszterés jakuzaellenes felvilágosítóórákat, hogy a fiatalok jobban megérthessék ezek pszichológiáját és működésüket. A tizenéves japánok gyakran rajongással tekintenek a jakuzaszervezetekre, amelyeknek befolyásuk van a társadalomra is.

Az 1995-ös kobei földrengés után a legnagyobb jakuzaszervezet előbb nyújtott szervezett segítséget a bajbajutottaknak, mint maga a kormány. Az idén márciusban Északkelet-Japánban történt hármas tragédia után is ott voltak. Japán hetilapok információi szerint az egyik jakuzacsoport huszonnégy teherautónyi élelmiszert és szükségleti cikket indított útjára a tragédia másnapján. Kobéhoz képest nagy különbség, hogy ezt nem verték nagydobra, és sokkal jobban a háttérben maradtak, mint korábban.