Ban Ki Mun szóba hozta a magyar médiatörvényt is
ENSZ-főtitkár utoljára az ezredfordulón járt Budapesten – Kofi Annan személyében. A ghánai diplomatát 2007 januárjában a világszervezet élén felváltó korábbi dél-koreai külügyminiszter a magyar vezetőkkel – Schmitt Pál köztársasági elnökkel, Orbán Viktor kormányfővel és Martonyi János külügyminiszterrel – folytatott hétfői megbeszélésein nem kerülte meg a magyar médiatörvényt sem. Különösen, hogy nemrégiben Frank La Rue, az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője április elején Budapesten járva hangsúlyozottan szólt a független médiahatóság fontosságáról.
Ban Ki Mun lapunknak nyilatkozva azt mondta: nyugtázta La Rue véleményét. Az ENSZ bármelyik tagállamának természetesen jogában áll megváltozatnia alkotmányát és törvényeit. Amikor azonban emberi jogokról van szó, az különleges figyelmet igényel. A magyar médiatörvénynek összhangban kell lennie az európai fősodorral és Magyarország kötelezettségvállalásaival. – Ezért üdvözölném a magyar kormány készségét, hogy kikérné az ENSZ és az Európa Tanács ajánlásait ezekben az ügyekben – tette hozzá.
Magyarország 2012–2013-ban szeretné elnyerni az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságát. – Ez egy kőkemény verseny, azt gondolom, hogy a magyar kormány és diplomácia igyekszik minél több tagállamot meggyőzni. Az ENSZ-beli magyar szerepvállalás igen jelentős, elég csak arra emlékeztetni, hogy magyar békefenntarók szolgálnak Cipruson, Libanonban és Nyugat-Szaharában – hangoztatta a 66 éves politikus.
Az Észak-Afrikán és a Közel-Keleten végigsöprő, Líbiában polgárháborúba torkolló tiltakozóhullám kapcsán arról beszélt: az „arab tavasz” egy természetes válasz arra, hogy a térség országaiban évtizedek óta érvényes rendkívüli állapot alkalmazásával elnyomták az embereket. Az ENSZ-főtitkár szerint Magyarország történelmi tapasztalatai – így az 1956-os forradalom és az 1989-es rendszerváltás –inspiráló lehet a Közel-Kelet számára. Ban felidézte, tizenkét éves diák volt, amikor 1956-ban a magyar szabadságharcot támogató üzenetet intézhetett az akkori ENSZ-főtitkárhoz, Dag Hammarskjöldhöz. Több mint fél évszázaddal később, a neves svéd diplomata egyik utódjaként azt látja, hogy hasonló – szabadságra és demokráciára vágyó – üzenetek sokasága érkezik az arab világból.
A líbiai helyzet azonban teljesen más, mint a tunéziai vagy az egyiptomi. Ban teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tripoli vezetés saját népe ellen fordult, saját népét kezdte gyilkolni. A kialakult helyzetben a legfontosabbnak egy azonnali és hatékony tűzszünet elérését nevezte –a tűzszünet ugyanis a feltétele annak, hogy az ENSZ segítséget tudjon nyújtani a Líbiát sújtó humanitárius válság leküzdéséhez. – Nem tudjuk pontosan hányan haltak meg, hány embert gyilkoltak meg Kadhafi csapatai. Legalább félmillióan elmenekültek az észak-afrikai országból – hangoztatta. Majd hozzátette: egyelőre arra nincs ENSZ BT-felhatalmazás, hogy kéksisakosokat küldjenek Líbiába. A politikai megoldásról mindenesetre gondolkodni kell, így arról is, hogy a tűzszünetet követően hogyan lehetne békét teremteni és fenntartani.
A fukusimai atomerőmű katasztrófájának Ban szerint az tanulsága, hogy az egyes nemzeti kormányoknak tovább kell erősíteniük a nukleáris biztonsági előírásokat. Ne felejtsük el, az idén van a csernobili atomerőmű tragédiájának 25. évfordulója – mondta az ENSZ-főtikár, aki ma Kijevben részt vesz a biztonságos és hatékony nukleárisenergia-felhasználásról tartandó nemzetközi fórumon.
Ami saját jövőjét illeti, az ENSZ csúcsán ötödik hivatali évét töltő dél-koreai diplomata rendkívül óvatosan fogalmazott. Idejét és energiáit a fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa, az arab világ forrongásai és az elefántcsontparti válság kezelése köti le, vagyis szerinte ez most nem a megfelelő idő, hogy bármit mondjon egy esetleges második mandátumról. Bár, a jól értesültek tudni vélik, Ban szívesen elvállalna egy újabb ötéves főtitkári terminust is.
