Rács mögött a szabadsághős
A bejelentést hatalmas füttykoncert fogadta a többség részéről, de akadt, aki elsírta magát. Zágráb főterén szombatra máris tüntetést hirdettek az 1991–1995 közti háború veteránjai. Makarska városában pedig óriási transzparenst készítettek „Tábornok, várjuk a parancsaidat” felirattal. A közhangulatot jól mutatja, hogy a Vecernji List című napilap tegnap Gotovina arcképével jelent meg a címlapján, azzal az aláírással: „Hős”. A kormány nevében Jadranka Kosor miniszterelnök azonnal bejelentette, hogy Zágráb fellebbez az ítélet ellen.
Gotovina mellett Mladen Markac tábornok, a különleges rendőri erők akkori parancsnoka tizennyolc évet kapott, enyhítő körülményként megromlott egészségi állapotát is figyelembe vették. A harmadik vádlottat, Ivan Cermakot, a knini katonai egységek volt parancsnokát felmentették.
Ante Gotovina irányította az 1995-ös Vihar hadműveletet, amelynek célja a szerbek által 1991-ben megszállt Nyugat-Krajina visszafoglalása volt. A hadművelet következtében kétszázezer szerb kényszerült menekülésre. Szerb adatok szerint kétezer civil életét vesztette (ebből a bíróság 150 esetre talált bizonyítékot) , további kétezer ember eltűnt. Gotovina ügyvédei igyekeztek meggyőzni a bíróságot arról, hogy a tábornok mindent elkövetett, hogy emberei minél kevesebb törvénytelenséget kövessenek el. A törvényszék ezt az érvelést nem fogadta el. Alphons Orie, a bíróság elnöke szerint széles körű és célzott támadásokat hajtottak végre a szerb polgári lakosság ellen, mindezt bűnszervezet keretében. Ebben volt gyilkosság, kegyetlenkedés, fosztogatás, embertelen bánásmód és deportálás is. A bűnszervezet élén pedig maga az 1999-ben elhunyt akkori horvát elnök, Franjo Tudjman állt. A vádak között szerepelt az etnikai tisztogatás is, de erre végül nem találtak bizonyítékot.
– A horvát társadalom számára a Vihar hadművelet semmiképp nem tekinthető bűnös vagy törvénytelen vállalkozásnak, hiszen a megszállt területeket foglaltak vissza – magyarázta lapunknak a horvát társadalom reakcióját Bruno Lopandic, a Vjesnik című lap főszerkesztője. Lopandic szerint nem is annyira a 24 évnyi börtön, hanem az ítélet indoklása – a bűnszervezetre való utalás – a megdöbbentő. Szerinte Ante Gotovina biztosan nem követhette el azokat az atrocitásokat, amivel vádolják, hiszen ezek akkor történtek, amikor a tábornok már bizonyíthatóan Boszniában volt. Egyértelmű, hogy a hágai törvényszék nem mér egyforma mércével: nem veszi figyelembe, hogy Horvátországot megtámadták, és nem Zágráb kezdeményezte a háborút.
Lopandic úgy véli, az ítélet hozzájárulhat, hogy a nemzetközi ítélkezésbe vetett bizalom meginogjon: –Épp azért támogattuk korábban a hágai törvényszéket, mert úgy gondoltuk, egyéni, és nem kollektív felelősséget fog vizsgálni. Most mégis egy teljes nemzetet állítanak a vádlottak padjára – vélekedik a horvát újságíró. Szerinte a döntés egyértelműen politikai színezetű.
– Mi, horvátok is tisztában vagyunk azzal, hogy számos törvénytelenség történt a háború alatt. Horvátok is elkövettek ilyeneket. De az efféle ítéletek nem járulnak hozzá a balkáni megbékéléshez. Nemrég nálunk járt a szerb miniszterelnök, megkezdődtek a tárgyalások a háború alatt eltűntek felkutatásáról, de mindez visszavetheti a folyamatot. Egyre inkább úgy érzem, hogy a nemzeti bíróságok – szerb és horvát oldalon egyaránt – jobban szolgálják az igazság ügyét, mint a hágai testület.
A szerbek hivatalos szinten lapzártánkig nem reagáltak. A német Deutsche Welle tudósítója szerint Belgrádban tartanak attól, hogy az ítélet újra feltépheti a sebeket. A krajinai menekülteket természetesen foglalkoztatja a kérdés, és mintha érződne némi elégtétel azzal kapcsolatban, hogy a hágai törvényszék – amelyet korábban szerbellenesnek tartottak – most bebizonyította, hogy mindkét oldalon voltak törvénysértések.