Igaz, a NAÜ-t 2009 óta vezető japán Jukija Amano Tokióban kijelentette: a nagyobb tragédia elkerüléséért tett erőfeszítés versenyfutás az idővel, s az ország nem képes egyedül megbirkózni a feladattal. Az erőművet működtető TEPCO vállalat közölte: végső megoldásként a csernobilihoz hasonló atomszarkofág is szóba jöhet, ha nem sikerül mielőbb biztosítani a reaktorok hűtését, vagy ha azok a vártnál még súlyosabban megrongálódtak. (A hűtővíz biztosítását ellátó szivatytyúk működtetéséhez az elektromos hálózatok helyreállítására is szükség van, ezt épp a sugárzás veszélye lassítja a térségben.)

Annak azonban továbbra is rendkívül csekély az esélye, hogy a reaktorokból kiszabaduló radioaktív anyag elérje Európát vagy akár az ázsiai partokat. Ennek ellenére a nukleáris pánik világszerte terjed: az Egyesült Államokban a lakosság jódvásárlásba kezdett, Kínában a jódozott só felvásárlása is megindult – bár utóbbi nem nyújt védelmet az esetleges sugárzás ellen – tudatta a BBC. A szigetországból pedig egyre több állam hozza haza szervezetten saját állampolgárait a fukusimai erőműtől 220 kilométerre fekvő Tokióból is Spanyolországtól Srí Lankán át az Egyesült Államokig, míg több diplomáciai képviselet ideiglenesen a fővárostól 500 kilométerre fekvő Oszakába települt át.

Egy percet néma csenddel emlékeztek meg tegnap délután a pontosan egy hete bekövetkezett földrengésre. Japánban 17 ezer ember halt meg, vagy tűnt el a tragédiában, több millió ember életét érintette a katasztrófa.

Eközben egyre elkeseredettebb küzdelmet folytatnak az ország észak-keleti részét ért földrengés és cunami esetleges túlélőiért, akiknek esélyeit a térségben esett hó és fagy is tovább csökkentette. Az áldozatok száma eddig hétezer, további tízezret tartanak számon eltűntként. Csaknem félmillió ember a felállított menedékhelyeken húzódott meg, akiknek ellátását is egyre nehezebb biztosítani. Több százezer háztartás továbbra is víz- és áramellátás nélkül van az ország történetének legnagyobb, 9-es erősségű múlt heti földrengése óta.

Magyarországon négy, Amerikában száznál is több atomreaktor termel viszonylag olcsón áramot. Mennyi előnye van! De veszélye beláthatatlan, és nem csak a sugárzó hulladék megoldatlan végleges tárolása miatt. Fukusima, Csernobil és az európai erőművek

Az anyagi kár akár a 200 milliárd dollárt – az 5,4 ezer milliárd dolláros japánGDP 3,5 százalékát – is elérheti, így korábbi feltevésekkel szemben a gazdaság nagyobb mértékű visszaesését okozhatja, amit nem pótol be gyorsan a rombadöntött infrastruktúra újjáépítésének gazdaságélénkítő hatása.

Ráadásul – az olajpiacon is pánikot okozó líbiai eseményekkel együtt – mindez már a világgazdaságra is kihat: a viszszaeső japán export az elektronikai iparban, az autógyártásban közvetlenül is éreztetheti hatását a következő negyedévben. A japán alkatrész-ellátás akadozása miatt a General Motors és a hozzá tartozó Opel is a termelés csökkenését valószínűsítette, hasonlóan a Renaulthoz. A Honda már bejelentette, hogy szerdáig meghosszabbítja a termelés szüneteltetését Japánban az áramtakarékossági intézkedések miatt.

A japán exportkilátásokat rontja, hogy a piacokon jelentősen erősödött a jen – a dollárral szemben pénteken négy százalékkal – miután a spekulánsok a jen vásárlásába kezdtek, bízva abban, hogy az újjáépítéshez Japán külföldi kintlevőségeinek bevonására kényszerül, felhajtva ezzel a japán fizetőeszköz árfolyamát.

A jen stabilizálására pénteken a G7 már jelezte, hogy kész beavatkozni.

A general view of the sarcophagus covering the damaged fourth reactor at the Chernobyl nuclear power plant in Ukraine February 22, 2011. Belarus, Ukraine and Russia will mark the 25th anniversary of the nuclear reactor explosion in Chernobyl, the place where the world's worst civil nuclear accident took place, on April 26. REUTERS/Gleb Garanich (UKRAINE - Tags: DISASTER ANNIVERSARY)