Az exkülügyminiszter, Li részben a fogyasztói árak megugrásával, illetve a fegyverzet korszerűsítésének igényével indokolta az idei tervezett ütemet. Egyúttal visszautasított bizonyos külföldi állításokat, hangoztatva, hogy „nincsenek úgynevezett rejtett katonai kiadások”, a költségvetés „átlátható”.

Kína 1,3 milliárdos lakosságához, mind hatalmas területéhez (így hosszú tengerpartjához) képest is alacsonynak tekinthető a fegyveres erők 2,3 milliós létszáma, illetve hogy az ország GDP-jének csak 1,4 százalékát fordítja védelmi kiadásokra – állította a szóvivő. Kérdésre válaszolva megemlítette, hogy például a szomszédos India esetében ez a mutató két százaléknál is magasabb. Li nyomatékosította, hogy Kína „korlátozott” katonai ereje kizárólag védelmi jellegű, „nem jelent fenyegetést egyetlen országra sem”.

A Reuters szerint Kína katonai erejének gyors fejlesztése nyugtalanságot kelt a környező országokban. India a napokban jelentette be védelmi kiadásai 11,6 százalékos növelését, miközben ez tavaly csak négy százalék volt. Tajvan az Egyesült Államoktól és Európától remél korszerű fegyvereket, ellensúlyozandó a kínai szárazföldről a sziget felé tekintő 1400 rakétát. Japán és más térségbeli országok, például Vietnam és a Fülöp-szigetek is mind gyakrabban kerülnek vitába Pekinggel kínai hadihajók, repülőgépek megjelenése miatt a tenger olyan körzeteiben, lakatlan szigeteknél, amelyeket saját felségterületüknek tekintenek. „Aggodalommal szemléljük a kínai katonai korszerűsítéseket és az egyre intenzívebb aktivitást” – mondta Yukio Edano japán kormányszóvivő.

Az Egyesült Államokat is meglepetéssel érik a kínai fejlesztések, így az első lopakodó próbaútjának időzítése éppen Gates védelmi miniszter pekingi látogatására. Értesülések szerint Kína még az idén vízre bocsátja első repülőgépanyahajóját, és előrehaladott az anyahajók elleni rakéta kifejlesztésében is.

Hillary Clinton külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában szokatlan élességgel vetette fel Kína jelenlétének erősödését a természeti kincsekben gazdag csendesóceáni térségben. Pekinget azzal vádolta, hogy néhány kis államot, mint Fidzsit próbálja megvásárolni. Mint mondta, immár „vetélkedés folyik a két ország között a befolyásért”. Clinton kemény hangneme azért kelthetett meglepetést, mert Hu Jintao elnök közelmúltban tett látogatásakor Washingtonban még a „pozitív, együttműködő és bizalom erősítésére törekvő kapcsolatokról” volt szó.

A kínai légierő J–10 harci gépei bemutató gyakorlaton