Líbia polgárháborúba süllyedt
A helyi jellegű, és egymástól elszigetelt harcok kiterjedtek az ország nagy részére, és különösen a Földközi-tenger partján fekvő líbiai városokra. Immár nem túlzás polgárháborúról beszélni – írják a líbiai helyzetről beszámoló hírügynökségek és internetes hírportálok. A szerdai nap folyamán például ádáz csata folyt a Bengázitól 250 kilométerre nyugatra fekvő Brega város birtoklásáért, és a város fél nap alatt négyszer cserélt gazdát. Kadhafi előrenyomulásra adott parancsot csapatainak, és vadászbombázók csaptak le több városra, miközben a szárazföldön is megindult az ellenállókkal szembeni offenzíva. Vadászbombázók támadtak a Tripolitól 750 kilométerre lévő Adzsdabijah városra is, majd arról érkeztek hírek, hogy Kadhafihoz hű menetoszlop tart a város felé. Eközben az al-Arabíja jelentése szerint a Bengáziban átmeneti kormányt felállító volt belügyminiszter, Abdel Fattah Junesz al-Abidi felszólította belügyi kommandókat, hogy álljanak a felkelők oldalára.
Kadhafi csapatai időközben a gyengén felszerelt zendülőkkel csaptak össze a főváros környékén. A líbiai vezető nyilvánvaló célja, hogy ütközőzónát alakítson ki Tripoli körül. Ezt próbálja megakadályozni a magát Tripoli Fellázadt Fiatalságának nevező szervezet, amely szerdán kiadott első közleményében előrebocsátja, hogy fegyveres felkelésre készül a Kadhafi-rezsim ellen, amely az elkövetkező napokban veszi kezdetét. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió tudósítása szerint a fővárosban is feszült a helyzet: Tripoli Tadzsura negyedében az elmúlt két napban a lakosok többször összetűztek a biztonsági erőkkel.
Moammer Kadhafi egyébként szerdán nyilvánosan is megjelent – harmadízben a 15 napja tartó lázadás óta –, és az állami televízió által közvetített, zárt helyen tartott ünnepségen beszélt a népi hatalom, a Dzsamahirija megalakításának 34. évfordulóján. Zavaros beszédében azt állította, hogy a rá nehezedő ellenzéki és külföldi nyomás ellenére sem mond le, ugyanis nincs miről. Neki nincs semmilyen állami funkciója, Líbiában minden hatalom a nép kezében van.
A nemzetközi közösség igyekszik elszigetelni Kadhafit, és különböző szankciók elrendelésével próbálja lemondatni őt. Az Egyesült Államok a katonai jelenlétét is megerősítette a térségben, közeli támaszpontjairól katonai repülőgépeket és csatahajókat csoportosított a Földközi-tengerre. De az Európai Unió sem marad tétlen: mint brüszszeli tudósítónk jelentette, Herman Van Rompuy,az Európai Tanács állandó elnöke március 11-re rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze az észak-afrikai és közelkeleti helyzet megvitatására. A tanácskozást a franciák és a britek szorgalmazták, a németek viszont ellenezték. Párizs további Kadhafi-ellenes szankciókat sürget, s megfontolás tárgyává tenné a katonai akciót is. Eközben José Manuel Barroso bizottsági elnök – némi késéssel – szintén megszólalt az ügyben, és jelezte, hogy Kadhafinak mennie kell. Az EU egyébként 3 millióról 10 millió euróra emeli a humanitárius segélyek összegét és gyorsan elérhetővé teszi a tagországok számára azt a 25 millió eurós keretet, amely a menekültek ideiglenes befogadását szolgálja.
Az ENSZ-közgyűlés felfüggesztette kedden Líbia tagságát a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában, és komoly aggodalmának adott hangot a líbiai emberi jogi helyzet miatt. A tanács ülését az EU nevében Magyarország kezdeményezte, s azt a tanács szavazás nélkül, konszenzussal elfogadta.
