Drága szembesülés a történelmi hűséggel

Hiába költöttek több mint kétmillió dollárt Tamás bátya kunyhójára Washington mellett, mert kiderült: nem is lakhatott benne az egykori rabszolga. „Másodlagos hitelességű” kissé Josiah Henson ontariói háza is: abban valóban élt, csak nem ott, és nem rabszolgaként.

„Többmint kétmilliódollárt (420 millió Ft) fordítottak a bethesdai »Tamás bátya kunyhója« megvételére, mivel történelmi jelentőséggel bír. Persze sosem lakott benne, és az is kiderült: a ház végi »rönkkunyhó« nem más, mint egy valamikori konyha. A mostani időkben, a leépítések közepette, amikor nincs elég pénz, így pazarolnak a megyei vezetőink!” – füstölgött a környékbeli Tom Pinck ney.

A Washington melletti, Maryland államhoz tartozó részen nagy felháborodást keltett nemrég, hogy – mint falmaradványok kormeghatározásából kiderült – a kis melléképület 1850 körül, azaz mintegy húsz évvel azután épült, hogy a Harriet Beecher Stowe főhősének alaptörténetét adó rabszolga, JosiahHenson tiszteletes, Kanadába szökött. Két éve még a fanfárok szóltak, és szó volt egy százezer dolláros kormánytámogatásról is.

– Sokan úgy vélik, hogy az Alabama állambeli Montgomeryben (a fekete polgárjogi mozgalom egyik központjában – A tud. megj.) volt rabszolgaság, nem pedig a mi Montgomery megyénkben. Most itt is élővé teszszük a történelmet! – lelkendezett a körzet kongresszusi képviselője a névazonosságra utalva. A régészeti vizsgálat nyomán megkezdődött az egymásra mutogatás: kinek a hibája, hogy a megye – két értelemben is –jól bevásárolt a méregdrága környéken, hiszen a melléképülettel egybeépült családi házat, illetve a telket is meg kellett vennie. Az ingatlant eladó család szerint ők sosem állították – és ezt egy harminc évvel ezelőtti újságcikk is igazolja –, hogy „Tamás bátya” tényleg itt lakott volna, viszont ez teljesen elterjedt a köztudatban.

– Az egész világon vannak helyek, amelyekhez legendák kapcsolódnak; igaz, sokszor van bizonyos tényalapjuk is. – A kutatók és a döntéshozók feladata, hogy elhatárolják a tényt a legendától – állítja David Rotenstein helytörténész. Van, aki a dolog jó oldalát nézi. – Az a lényeg: ültetvény volt itt, ahol felnőtt egy rabszolga. Megírta az önéletrajzát, amit elolvasott egy asszony, és annyira megérintette, hogy beleépítette a regényébe. Az pedig olyan hatást gyakorolt, hogy az emberek tettre léptek felháborodásukban – állítja a helyi lapban megjelent olvasói levelében a szintén környékbeli Susan Soderberg.

Tamás bátyának szentelt emlékhely található Kanadában, az Ontario tartománybeli Dresdenben is, ahol Henson később élt, és agg korában, 1883-ban meghalt. Abban a házban valóban lakott, csak éppen az amerikai határ átlépésével már szabad emberként, az épületet pedig többször is áthelyezték.

A marylandi „álház”
A marylandi „álház” A szerző felvétele
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.