Az atomtöltetet célba is kell juttatni

A Koreai-félszigeten kialakult katonai szembenállás egyes szakértők szerint – elsősorban az öntörvényű észak-koreai vezetés miatt – akár elvezethet addig, hogy a kommunista ország atombombát dob déli szomszédjára. A válaszcsapás bizonnyal nem marad el.

Dél-Korea atomfegyvermentes ország, azt viszont nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a térségben állomásozó amerikai csapatok nem tartanak nukleáris fegyvert.

Észak-Korea az elmúlt időszakban két kísérleti atomrobbantást jelentett be, ezeket független szeizmikus mérések igazolták – tájékoztatta lapunkat Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója. Ebből azonban nem következik, hogy a kommunista állam képes atomfegyver előállítására. A földalatti kísérleti atomrobbantásnál alkalmazott eljárásnál sokkal fejlettebb technológia kell ahhoz, hogy egy bombában a robbanáshoz szükséges úgynevezett kritikus tömeg szabályozott formában – azaz, hogy akkor robbanjon, amikor kell – rendelkezésre álljon. Az atomtöltet célba juttatásához speciális repülőre, nukleáris robbanófejet célbajuttatni képes ágyúra, esetleg rakétára is szükség lenne. Észak-Korea ugyan több rakétakísérletet is végrehajtott, ám a célbajuttatás együttesen igen fejlett technológiát igényel.

Pontosan nem ismert, hogy milyen bombával kísérletezett Észak-Korea. Feltételezések szerint a tavaly májusi északkoreai robbantás ereje tíz és húsz kilotonna között volt –legalábbis ezt írta orosz hadügyi szakértők adatai alapján a Guardian. Egy kilotonna ezertonnányi TNT robbanóanyag erejének felel meg – az északkoreai robbantás nagyjából ugyanolyan erős volt, mint a Hirosimára ledobott amerikai atombomba. Ugyancsak feltételezések vannak arra, hogy hány nukleáris robbanófejre elegendő hasadóanyaga lehet Észak-Koreának: ezt hat-nyolc töltetre becsülik.

Az esetleges hatás leírhatatlan. Ha egy Szöul méretű város központjába csapódna atombomba, százezrek, esetleg mil liók életét követelné a robbanás. Rónaky József szerint az atombomba legtöbb áldozata a robbanás hő- és mechanikus hatása miatt következne be, a sugárzás kevesebb életet követelne – igaz, hogy utóbbi hatása évekig, esetleg évtizedekig tartana. Nagaszaki és Hirosima példája azt mutatja, hogy egy település ilyen brutális csapás után is újraépülhet. Globális hatás nem valószínűsíthető: a légkörbe kerülő hasadóanyagok, bomlástermékek minimális mennyiségben megemelkednének, de előbb-utóbb kimosódnának onnan. Rónaky József szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ne kerüljön sor ilyen lépésre.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.