Katona szerint az időzítés nem véletlen: a cikk aznap jelent meg, amikor a volt Nadzsibullah-féle kommunista rezsim volt hírszerző tábornokával, Takattal közösen egy kül- és biztonságpolitikai intézet bejegyzését kezdeményezték. Szerinte a tévé tulajdonosa valakivel alkut köthetett, hiszen most már engedélyezik a tévé működését. Teherán a csatorna Iránellenes propagandája miatt sürgette korábban a letiltást.

Katona úgy gondolja, más oka is lehetett az Emruz tévé tulajdonosának – egyben parlamenti képviselőjelöltnek –, Nadzsibullah Kabulinak, hogy befeketítse őt. A szakértő szemtanúja volt a választások napján, ahogy Kabuli fegyveres testőrei bemasíroznak egy fővárosi szavazóhelységbe, és feltehetően megpakolják az urnákat, miközben őt megmotoztatták a rendőrökkel. Az esemény után Katona azonnal bejelentést tett a választási panaszbizottságnál.

Katona a történetet provokációnak tartja, melynek célpontja Takat tábornok, aki nem fél védeni a Nadzsibullah-rezsim vívmányait. Kiemeli, hogy a megfi gyelőknek nincs lehetősége befolyásolni a választás eredményét. – Ott lehet manipulálni, amikor beviszik a választási bizottság számítógépes rendszerébe az eredményeket –mondta.

Katona látta az amerikai lap által hivatkozott felvételt, mely szerinte rossz minőségű, értelmetlen, logikátlan, egymáshoz nem illeszkedő mondatfoszlányokat tartalmaz. Azt állítja: a The Washington Post fordítása rossz, ráadásul a felvételen megszólaló női hang iráni perzsát beszél, míg ő anyanyelvi szinten használja az afgán darit, s nem is dollárról (az amerikai lap szerint a nő 8000 dollárt kért a közbenjárásért), hanem afgániról van szó. Katona szerint a szöveg csak akkor logikus, ha hamisított választói igazolványt vesz valaki. Ismert, hogy ő szert tett ilyenre, be is mutatta őket a választások után a Magyar Televízióban. Kitért arra is, hogy az „árak itt nem 8000 dollárnál kezdődnek”, hanem tízmillió dollárokért lehet mandátumot venni. „Nincs olyan hülye”, aki nem valamilyen offshore bankszámlára utaltatná az összeget.

Katona Magda azt mondja, az Afganisztánért Alapítvány megfigyelőjeként utazott az ázsiai országba. A politológus ismeri az ország törzsi, politikai viszonyait, beszéli az ott használatos nyelveket, több tanulmányt és könyvet írt Afganisztánról. Több évtizede jár a közép-ázsiai államba, férje is afgán származású. Az index hírportál szerint azonban senki nem tudja, mivel foglalkozik az alapítványa, és nem tiszta az sem, hogy azt milyen forrásból teszi. A lap szerint plágium gyanúja miatt a Magyar Tudományos Akadémia a közelmúltban visszadobta KatonaMagda doktori disszertációját.