Orbán: A kudarc sem kizárt
A miniszterelnöki találkozóról Szijjártó Péter elmondta: a felek egyetértettek abban, hogy a gazdasági kihívások és a jövő évi EU-költségvetés körüli probléma miatt Magyarország nehéz időszakban veszi át az elnökséget.
Orbán találkozott Angel Gurríával, a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) főtitkárával is. Ezután sajtótájékoztatóján elismerte: kérdés az újfajta magyar gazdaságpolitika sikere, s „a kudarc esélye is mindig benne van egy ilyen kísérletben”. A kormányfő megerősítette: célja, hogy Magyarország a ciklus végére Közép-Európa legversenyképesebb gazdasága legyen. Ehhez az adó- és hiánycsökkentés mellett egyszerre kell biztosítani a gazdasági növekedést.
A magyar kormányfő tegnap felszólalt a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetében. Orbán úgy vélte, hogy nincs meszsze az EU és Oroszország közti történelmi kiegyezés pillanata. Ebben a folyamatban pedig térségünknek garanciákat kell kapnia az energiafüggetlenségre, a katonai biztonságra mert – mint hangsúlyozta – a kiegyezésnek a régió nem lehet elszenvedője. Ennek kapcsán bejelentette, hogy november 30-án találkozik Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel.
A magyar belpolitikát illetően a kormányfő megjegyezte, hogy a Fidesz választási sikerét nem a párt programja adta. – Valójában a düh, az elkeseredés, a süllyedés miatti elégedetlenség dobott felszínre bennünket olyan mértékben, hogy ma kétharmados parlamenti többségünk van – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország az egyetlen tagállam, amely a csatlakozása óta nem tudta emelni a gazdasági növekedését, s az államadósság az 50-ről 80 százalékra nőtt, míg az életszínvonal zuhant. – Ez a kudarc áll az idei politikai fordulat mögött, amelyet otthon egyszerűen csak kétharmados forradalomnak nevezünk – mondta Orbán.
A kormányfő elismerte, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítsége nélkül Magyarország összeomlott volna, szerinte azonban az országnak ezután a politikai alkuk helyett viszsza kell térnie a pénzügypiacokra. Ehhez azonban kiszámíthatóság és világos stratégia kell, melynek részeként a kormány takarékossági intézkedéseket és válságadót vezetett be, megindította az adó- és a nyugdíjreformot, és megkezdte az új alkotmány előkészítését – foglalta össze a miniszterelnök. Eközben „A populista magyar jobboldal szűkítette az alkotmánybíróság hatáskörét” címmel közölt írást a párizsi Le Monde. Az lap szerint „újabb lépés történt az Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök által vezetett nemzeti forradalomban, amikor a budapesti parlament elfogadta a szűkítő törvényt, amelyet az ellenzék az egyik alapvető ellenhatalom meggyengítéseként ítélt el. A lap megemlítette a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János kijelentését, miszerint a jogállam megszilárdulásával az Alkotmánybíróság széles jogköre mára indokolatlanná vált. A Le Monde kommentárja szerint az október 26-án megszavazott eredeti változatot egyhangúlag megsemmisítő alkotmánybírók „példa nélküli ellenállást tanúsítottak” a hatalomba visszatért Orbánnal szemben.
