Máté Kálmán számára kicsit későn, de még időben érkezik az új szabályozás. A történelem–latin szakos tanár unokája tavaly még románul tette le a nyolcadikos vizsgákat, három év múlva viszont már magyarul érettségizhet történelemből és földrajzból is. De a változtatást főként magyar pedagógusként tartja fontosnak.

– Sajnos a szórványlét elkoptatja a nyelvet, történelmi és földrajzi neveink pedig elsőként merülnek feledésbe –mondja Máté, aki a dési 1. számú iskola igazgatóhelyettese. Felidézi, hogy közvetlenül a rendszerváltás után egy évig magyarul lehetett tanítani a két tantárgyat. – Azóta visszatértünk a diktatúra legsötétebb éveinek gyakorlatához: akkor a magyar tankönyvekből és a sajtóból is száműzték a magyar neveket – meséli.

A 29 éves K. H. keserűen idézi fel diákéveit. A szórványnak számító Kolozs megyében született, de a csaknem színmagyar Kalotaszegen. A nyolcadikos dolgozatait „a román miatt” elbukta, és hiába volt jó hangszeres, kimaradt a kolozsvári zeneiskolából. Most estibe jár, két év múlva érettségizik. Zenei karrierre már nem, csak jobban fizetett állásra vágyik.

Az új törvény lehetővé tenné, hogy a nem román anyanyelvűek külön tanterv és tankönyv alapján sajátítsák el az állam nyelvét. – Nem idegen nyelvként: nem mondjuk ezt így ki, mert azonnal nagy ellenérzések támadnak – figyelmeztet Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. – A lényeg, hogy úgy kell tanítani, mint nem anyanyelvet – magyarázza. Új tantervre nem csak a kisebbségi diákoknak van szükségük. A bukaresti német iskolában egy anyuka elsőként arra panaszkodik, hogy harmadikos lányának románórán „a dákok megfelelő termetéről” kell tanulnia. Ám hozzáteszi, hogy az olvasmány olyan fogalmaktól hemzseg, amelyeket szerinte a román anyanyelvűek sem ismernek ebben a korban.

A törvény több előírása is alkalmas arra, hogy etnikai vitát gerjesszen. Például az, amely jelentősen megnövelné az önkormányzatok és a szülők szerepét, megszüntetve a jelenlegi központosított rendszert. – Az RMDSZ nagyon távlatos célja valósulna meg ezáltal: hogy mi hozzuk az anyanyelvű oktatással kapcsolatos döntéseket.

Ezzel a törvénnyel az esetek többségében így lenne – tartja Markó.

Nem véletlen, hogy a szakszervezetek éppen az oktatásszervezésre vonatkozó előírásai miatt bírálják a törvényt. De van, akit személyesen is érintenek a változások. Pásztor Gabriella volt oktatási államtitkár szerint a minisztériumban nincs kimutatás arról, hány magyarul nem beszélő történelem- vagy földrajztanár tanít magyar osztályokban, ám becslése szerint a többség a román tagozatról jár át; nekik ezentúl kevesebb órájuk lesz.

Burus Siklódi Botond, a RomániaiMagyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) főtitkára szerint a jogszabály igazi erőssége, hogy „elődeitől” eltérően igazi kerettörvény. – Éppen ezért –figyelmeztet – nagyon oda kell figyelni, résen kell lenni a különböző módszertanok kidolgozásánál, a nagyon konkrét alkalmazási feltételek megszabásánál.

A kabinet gyorsított eljárással, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálja elfogadtatni a törvényt. A jogszabály parlamenti vita nélkül életbe lép, ha az ellenzék nem nyújt be bizalmatlansági indítványt, illetve, ha azt a két ház elutasítja.

A törvény elgáncsolása hazafias kötelességnek számít a liberálisok és a szociáldemokraták számára: azzal vádolják a demokrata-liberálisokat, hogy „az RMDSZ zsarolásának engedve áruba bocsátották a nemzeti érdeket”. Így biztosan megpróbálják meggátolni a törvény életbelépését, már ha sor kerül az október 28-ra kitűzött felelősségvállalásra. Egy nappal korábban ugyanis a kormánynak helyt kell állnia egy másik bizalmi szavazáson.

A pedagógusok fizetésemeléséért éhségsztrájkol Bukarestben Cristina Anghel tanárnő