Autósok, gyertek vissza!
Mint az esseni székhelyű DerWesten.de hírportál írja, elsősorban kereskedelmi céllal. Az autósok visszacsalogatásával akarják fellendíteni a belvárosi boltok forgalmát, csökkenteni az üresen kongó üzlethelyiségek számát. Ebben a hónapban a Düsseldorftól húsz kilométerre keletre fekvő Remscheidben nyitották meg – majd négy évtizedes elzártság után – az Alleestrassénak hívott bevásárlóutcát az autók előtt. A heves vitákat kiváltó döntés a kereskedőket is megosztja. Dirk Rakow azt mondta a DerWesten.de-nek: egyértelműen forgalomnövekedést tapasztalt üzletében. Egy másik helyi boltos, Marian Keller viszont úgy vélte, a potenciális vevők inkább csak a parkolási lehetőséggel élnek, de nem vásárolnak lényegesen többet.
A 110 ezer lakosú Remscheid nem az egyetlen Ruhr-vidéki város, amelynek vezetői úgy vélik: az idők annyira megváltoztak, hogy a gyalogoszónák kifutó modellnek számítanak. –Pont a kis- és közepes nagyságú városok azok, amelyek belső részei – a vásárlási szokások, a kiskereskedelmi kínálat radikális átalakulásával, így a klasszikus áruházak megszűnésével – alaposan vesztettek vonzerejükből – idézte a hírportál Kerstin Guthmannt, a témával foglalkozó tanulmány társszerzőjét.
A felmérésből kiderül: a régióban az önkormányzati politikusok és a boltosok jelentős részének meggyőződése: a vevőket a „dobozokból”, értsd a városszéli bevásárlóközpontokból azzal lehet visszaédesgetni, ha a belvárosi üzletek közvetlen közelében tudnak parkolni. Guthmann szerint egyelőre számokkal nehéz bizonyítani a váltás előnyeit, inkább pszichológiai hatásról lehet beszélni.
A Bochumtól északra fekvő Hernében már három évvel ezelőtt megkurtították a két gyalogoszóna közül a kereskedelmi szempontból gyengébben teljesítőt. A kísérlet sikerességét még a 165 ezer lakosú várost hagyományosan irányító szociáldemokraták soraiban is meglehetősen eltérő módon ítélik meg. A bírálók szerint a bérlőre váró üzletek száma nem csökkent, miközben a megugrott autóforgalom rosszabb levegőt, több bűzt és más környezeti károkat okozott.
Az 52 ezer lakost számláló Bergkamenben viszont bejött a gyalogoszóna megfelezése. Az intézkedést eredetileg azért hozták, hogy biztonságosabban elérhetővé tegyék az iskolát és az óvodát. Majd meglepve tapasztalták, az autók előtt szabaddá tett részeken megugrott a boltok forgalma, egyre több üres üzlethelyiség talált bérlőre – mondta a DerWesten.de-nek Hans-Joachim Peters, a bergkameni önkormányzat illetékese. Az egykori NSZK-ban az autóforgalomtól elzárt első gyalogoszónákat 1953 végén Kasselban, Kielben és Stuttgartban nyitották meg. Európában Rotterdam volt az úttörő. A Ruhr-vidéken, a 215 ezer lakosú Oberhausenben már eldöntötték a sétálóövezet lerövidítését. Csak éppen több százezer eurót kell majd viszszafizetniük az észak-rajna–vesztfáliai tartományi költségvetésbe. Azt a támogatást, amit az autómentes zóna kiterjesztésére kaptak.
