A vitatott célú busehri atomlétesítmény Iránban. Van ok a reményre MTI/EPA - ABEDIN TAHERKENAREH Iráni és orosz mérnökök szombat reggel megkezdték a dél-iráni Busehrben épült nukleáris erőmű üzemanyaggal való feltöltésének műveletét - jelentette be az iráni atomenergia-ügynökség. Augusztus 21-én megtörtént a nukleáris üzemanyag eljuttatása a reaktorhoz Ali Akbar Szalehi (az ügynökség vezetője) és Szergej Kirijenko (a Roszatom orosz állami korporáció elnöke) jelenlétében - olvasható a kiadott közleményben. E művelettel, amely a reaktor üzembe helyezésnek első lépcsőfoka, az erőmű hivatalosan is atomlétesítménynek tekinthető. Az erőmű beindítását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyeli, a 163 fűtőelem behelyezése várhatóan mintegy két hetet vesz igénybe.
Az üzemanyaggal való feltöltést követően az erőmű másfél-két hónap múlva éri el kapacitásának 50 százalékát, ami lehetővé teszi, hogy rákapcsolják az országos elektromos hálózatra. Nagyjából hat-hét hónap múlva működhet majd a létesítmény a maximális, 1000 megawattos kapacitással. Az üzembe helyezést követően az erőművet az irániak még évekig az oroszokkal együtt fogják működtetni. Moszkva ezt azzal
magyarázta, hogy időre van szükség az iráni szakértők kiképzéséhez.
„Szálka az ellenség torkán"
- Minden nyomás, szankció és nehézség ellenére, amelyet a nyugati országok okoztak, most tanúi lehetünk annak, hogy beindul Irán békés nukleáris tevékenységének legnagyobb jelképe - mondta Kirijenkóval közös sajtóértekezletén Szalehi. - Ez jelképezi az iráni nemzet ellenállását és eltökéltségét céljai elérésében." Az iráni atomhivatal vezetője tisztelettel adózott Oroszországnak, amely befejezte a németek által 35 éve kezdett művet. Kirijenko a maga részéről a projekt nemzetközi jellegét emelte ki, amely a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alatt áll, és amelyben "tíznél több - európai és ázsiai - ország vett részt", ám ezeket nem nevezte meg. Mint mondta, a busehri atomerőmű építése azt példázza, hogy bármely országnak, amely tartja magát a hatályos nemzetközi törvényekhez, és valódi, nyílt kapcsolatot tart fenn a NAÜ-vel, lehetőséget kell kapnia az atomenergia békés felhasználására. A busehri atomerőmű beindítása technológiai és politikai siker Irán számára, „olyan szálka, amely megakad ellenségei torkán" - lelkendezett Szalehi a szombati eseményen.
Oroszország egyike azoknak a hatalmaknak, amelyek együttes erővel próbálják meggátolni Teherán atomfegyverhez jutását. Moszkva azt hangoztatja, hogy a busehri projekt alapvetően fontos Irán együttműködésre késztetéséhez. Az Egyesült Államok nem ért egyet ezzel, úgy vélve, hogy nem szabad jutalmazni Teheránt, miközben az fittyet hány az ENSZ követeléseire.
Mindazonáltal Darby Holladay amerikai külügyi szóvivő szombaton az AFP francia hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a busehri atomerőmű beindítása nem jelent kockázatot, a létesítmény polgári szükségletek kielégítésére létesült, működését Oroszország segítségével a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyeli. A fűtőelemeket szállító Oroszország segítsége mutatja, hogy Iránnak nincs szüksége saját dúsítói kapacitásra, amennyiben szándékai békések - mondta az amerikai szóvivő.
Elavult technológia
A reaktorindítást már többször el kellett halasztani – ezért, hogy az iráni vezetők óriási diadalként élik meg az üzembe helyezést. Irán azt állítja, az atomenergia segítségével több ásványi kincset tud exportálni. A nyugati hatalmak azonban azt gyanítják, a perzsa állam atomfegyver készítésén dolgozik. Gyanújuk azon alapul, hogy Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy maga dúsítsa az uránt.
A New York Times szerint amerikai tisztségviselőknek sikerült meggyőzniük az izraeli vezetést, hogy Iránnak legalább még egy év kell ahhoz, hogy atomfegyvert tudjanak létrehozni – ha egyáltalán sikerül. Izraeli vezetők többször kijelentették: katonai csapással akadályozzák meg, hogy Irán – amelynek elnöke, Mahmud Ahmadinezsad többször Izrael megsemmisítésére szólított fel – atomfegyverhez jusson. Szakértők szerint Irán urándúsításhoz használt centrifugái gyenge minőségűek – talán hála a nyugati szankcióknak –, és uránjuk is „csak” két atomfegyver létrehozásához lenne elegendő.
Ali Ansari, a skóciai St Andrews Egyetem szakértője szerint Teherán és ellenségei is eltúlozzák a busehri atomerőmű jelentőségét. – Olyan sokszor elhalasztották már a megnyitót, hogy tulajdonképpen ez a berendezés máris elavult – mondta a Reutersnek. A projekt a hetvenes években – még a sah uralkodása alatt – indult, akkor a német Siemens közreműködésével, a cég azonban a forradalom után kiszállt az üzletből. Oroszország 1995-ben egyezett bele az atomerőmű felépítésébe, ám a munkálatok többször késedelmet szenvedtek. Teherán azzal vádolta Moszkvát, hogy a Nyugat kezére játszik.
Busehr egyébként jó példaként szolgálhat arra a Nyugatnak, hogy rávegye Iránt, érje be azzal, hogy máshol dúsított uránt használ erőműveiben. Ahmadinezsad egyébkét tegnap bejelentette: Irán kész felújítani a tárgyalásokat a nyugati hatalmakkal a nukleárisfűtőanyag-cseréről. Az elnök egy interjúban közölte: Teherán akár már augusztus végén vagy szeptember elején kész a „hatokkal”, vagyis az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával – az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Kínával –, valamint Németországgal tárgyalni arról, hogy gyógyászati kutatásokhoz használt reaktorának működtetéséhez elegendő fűtőanyagot kapjon. – Ha az egyezség létrejön, Irán felfüggeszheti a Nyugaton aggodalmat keltő urándúsítási tevékenységét – fűzte hozzá. Washingtont és az izraelieket egyébként az öböl menti buseri erőműnél feltehetően jobban aggasztja az Irán által sokáig titokban tartott nukleáris üzem Kum városa mellett. Izgatja őket, az is, hány titkos atomlétesítményt rejtett el még Teherán a föld alatti bunkerekben.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
