Aki megvédte Orbánt az IMF-fel szemben
A XXI. század legfontosabb kérdése, hogyan tud megférni egymás mellett a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi intézmények által képviselt értékrendszer, ami az IMF-ben és az EU-ban ölt testet – mondta lapunknak Adam LeBor, a The Times című brit konzervatív lap budapesti tudósítója, akinek legutóbbi írása nagy visszhangot váltott ki a magyar közéletben.(A cikk angol eredetiben itt olvasható, az arról szóló ismertető pedig itt.)
A szerző a két hete berekesztett magyarországi hitelfelülvizsgálati tárgyalások apropóján foglalt egyértelműen állást Orbán Viktor kormánya mellett. Fejtegetése szerint Magyarország képes volt nemet mondani e szervezeteknek, kimondva a tiltott szót, mint A majmok bolygója című fi lmben a rabszolga majmok. Írása szerint a miniszterelnök elutasította a további kiadáscsökkentésre vonatkozó kö veteléseket, ehelyett az adócsökkentés, a gazdaság bővítése és a vállalati adminisztráció csökkentésének útját követi (a bankadó kivetéséről nem tesz említést a cikkben). Megjegyzi, hogy a nemzeti szuverenitás szitokszóvá vált a globalizált világban. Üdvözli Orbánék „kiállását” az IMF-fel és az EU-val szemben, példaként az 1956-os forradalmat említve. Akkor nem sikerült láncreakciót kiváltani, de reményei szerint most a kapitalizmus zsarnokai elleni kiállással sikerül szikrát gyújtani.
– Nem vagyok gazdasági újságíró, más megközelítésben vizsgáltam ezt a kérdést – közölte lapunkkal a szerző, aki jelezte, írása – amely a vélemény oldalon jelent meg – nem feltétlenül esik egybe a The Times véleményével. A lap azonban a markáns állásfoglalásoknak helyt ad. LeBor már a cikk készültekor kíváncsi volt rá, milyen reakciókat vált ki az írása a honi közvéleményben: azt mondja, még a barátai körében sem volt egységes a fogadtatása. Azzal tisztában volt, hogy Magyarországon vita alakul ki a cikkéről, mivel mi szolgáltattuk az apropót, de szerinte ezt a viszonyrendszert tágabb összefüggéseiben kell nézni.
– Magyarországot azért büntetik, mert más országok, amelyek az eurózónába tartoznak, mint például Görögország, fegyelmezetlen költségvetési politikát folytattak – ad hátteret írásának, ám egyetért felvetésünkkel is, hogy azért ehhez a büntetéshezMagyarország hozzátette a magáét, mivel a csatlakozás óta képtelen kordában tartani a költségvetését.
Tovább fonva az írásban felvetett gondolatait, rákérdeztünk: azt feltételezi, hogy az emberek elvesztették az ellenőrzést saját életük felett? Erre nemmel felelt, de úgy véli, a jövőben kevesebb is elég lenne a gazdasági megkötésekből, és több kellene nemzeti szuverenitásból.
A Die Welt című német napilapban kedden megjelent, az újság internetes kiadásában azonban előzetesen már hétfőn délután közölt interjújában Orbán Viktor miniszterelnök hangoztatta, hogy a jelenlegi alkotmányban sok minden értelmezésre szorul, és túl gyakran kell az Alkotmánybíróságnak döntenie. „Ezért egy egyértelmű, korrekt, határozottan fogalmazó alkotmányt akarunk, amely ideális megoldásokat kínál” – jelentette ki. Ezzel összefüggésben az újság kérdésére válaszolva cáfolta, hogy egy francia mintájú, az államfő számára nagy hatalmi jogköröket biztosító elnöki rendszer bevezetésére törekedne.