Veszélyes anyagokat tároló hordókkal tiltakozik a Greenpeace

REUTERS - Sebastian Derungs

A REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, azaz vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése) eredetileg azt a célt szolgálta volna, hogy a vegyi anyagokat még a forgalomba kerülésük előtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenőrizzék, és a kockázatos vegyületeket kivonják a használatból. A jogszabály az egy tonna/ évnél nagyobb forgalmú vegyszerekre vonatkozik (ez már önmagában is hatalmas „kiskapu”), a vizsgálatokat akkreditált REACH-laborokban kell elvégezni. A végeredmény lehet engedélyezés, tiltás, illetve a kifogásolt vegyület felkerülhet a „különös aggodalomra okot adó vegyi anyagok” listájára (ezen kevesebb mint 20, nagyon kockázatos, mégis használni engedett vegyszer szerepel, ami a gyártói lobbi hatékonyságát jelzi).

A legveszélyesebb szerek listáját azok az anyagok töltik meg, amelyek rákot okoznak (karcinogének), genetikai károsodást váltanak ki (mutagének), károsítják a szaporítószerveket vagy a magzatot (reprotoxikusak), nem bomlanak le a környezetben (perzisztensek), fölhalmozódnak a szervezetben (bioakkumulatívak) vagy egyszerűen csak mérgezők (toxikusak). Az ilyen hatású vegyszerekből egyelőre a lista tartalmánál lényegesen nagyobb a választék: az Európai Szakszervezeti Szövetség és a Nemzetközi Vegyianyag Titkárság is készített – jogi következmény nélküli – veszélyességi listákat, ezeken több száz egészségkárosító anyagot említenek.

A Greenpeace szerint a REACH-szabályozásmenet közbeni kilúgozása közvetlenül veszélyezteti az európai lakosság egészségét, illetve a környezetet. A legfőbb kifogásuk a „különös aggodalomra okot adó” listára vonatkozik: nem értik, hogy ezek a szerek a bizonyított kockázatosságuk ellenére hogyan maradhattak forgalomban, és azt sem, hogy miért nem kötelező legalább a csomagoláson tájékoztatni a fogyasztókat a veszélyekről. Természetesen magát a listát is túlságosan karcsúnak tekintik – a szervezet szerint legalább 300 tételt kellene tartalmaznia, ha kizárólag objektív szempontok szerint állították volna össze. A zöldek azt is felháborítónak tartják, hogy bár a REACH alapján bizonyos anyagokat ki is lehetne tiltani a forgalomból, erre nem szokott sor kerülni.

A szabályozás egyetlen érdemének a Greenpeace azt tartja, hogy lényegesen megnőtt a fogyasztók tájékozódási lehetősége. Ha például valaki levélben érdeklődik egy gyártónál egy vegyi anyag tényleges hatásairól, a megszólított cég köteles 45 napon belül érdemi, részletes válasszal szolgálni.

Ám maguk a kockázatos szerek továbbra is legfeljebb eseti alapon, botrányok nyomán tűnnek el a forgalomból. Így fogadta el például az EP tavaly a diklór-metán használatának korlátozását (szintén egy magyar képviselő, Hegyi Gyula fellépése nyomán), miután kiderült, hogy a festékeltávolító szerekben használt anyag nagy koncentrációban erősen rákkeltő. A teljes betiltás ugyan nem sikerült, de a lakossági felhasználás köréből kikerült az anyag: már „csak” az iparban, szigorú biztonsági előírások mellett szabad használni.

Kapcsolódó cikkek: Bővítési válság az unióban | Cumisüvegeket vizslat az EU | 'Ezek a havat sem tudnák értékesíteni a Szaharában' | Az utazóknak joguk van... mihez is? | Magyar nyelven is kereshetünk az európai cégnyilvántartásban?