Ezúttal hét, a vancouveri téli olimpiára – nem sportolóként – kiérkezett kérelmező kapcsán utalt a kanadai bevándorlási miniszter a Magyarországról érkezett menekültáradatra (négyük ugyanis magyar állampolgár, kettő japán, egy pedig orosz), újra félelmeket táplálva ezzel: Ottawa visszaállíthatja a vízumkényszert hazánkkal szemben. Jason Kenney a CTV News televízióban azt mondta: „Magyarország a menekültkérelmek első számú kibocsátó országává válik, havi több száz kérelmet kapunk.” Megerősítette, hogy országa szeretné fenntartani a vízummentességet – évente 6–10 ezren utaznak egyébként honfitársaink Kanadába –, és azt mondta: hazánk az EU tagja, „az emberjogi törvényeket teljesen betartó demokratikus ország”. Különösen furcsállta, hogy a kérelmek 97 százalékát a magyarok viszszavonják. A beadással viszont jogosultak lesznek szociális ellátásra és munkavállalási engedélyre is.

A kanadai adatok szerint tavaly 2440 kérelmet adtak be magyar állampolgárok. (Ottawa a csehekkel szemben ennél kevesebbért visszaállította a vízumkényszert, kiváltva az Európai Bizottság rosszallását.) Ezzel Magyarország Mexikó után a második, az utolsó negyedévre vetítve viszont már az első, 1085 új üggyel. – A fő probléma azzal van: a kérelmek abszolút többsége a miniszter szerint is megalapozatlan visszaélés a nagyvonalú kanadai menekültügyi rendszerrel. Elárasztják azt, elvéve a kanadaiak energiáját a valódi, Srí Lanka-i, kolumbiai, haiti ügyek elől, és erre partnereink fel is hívják a figyelmünket – mondja Helyes Imre, ottawai magyar konzul, hozzátéve: a vízummentesség és a vele járó utazási szabadság elsőrendű politikai érdek, amelyben a magyar diplomácia számít az állampolgárok felelősségérzetére is. A konzulátuson tudnak olyanokról, akik csak azért adták be a kérelmet, hogy „megtapadhassanak” az országban, dossziéjuk sorsa aztán nem is izgatja őket.

Paul St. Clair, a torontói Roma Közösségi Központ ügyvezető igazgatója lapunknak azt mondta: jóhiszemű, roma kérelmezőkről van szó, a statisztika pedig csalóka, ugyanis a 97 százalékban visszavont kérelmeket az elbírált ügyekhez viszonyítva számítják, márpedig az eljárás nagyon lassú. „A menekültügyi testület nem tudja, hogyan kezelje a magyar ügyeket, politikai döntésre vár. Tavaly 204 kérelmet vontak vissza, ami kevesebb, mint az összes 10 százaléka. Két évig eltarthat, amíg valaki meghallgatást kap, ezalatt számos oka lehet rá, hogy meggondolja magát, és visszautazzon oda, ahová családja és minden más is köti.” Mint mondta, egy egyedülálló menedékkérő havi 560 dollár (105 ezer Ft), egy négytagú család pedig 1200 dollár (226 ezer Ft) segélyt kaphat, ám a lakbér magas.

Tavaly három magyar kérelmet hagytak jóvá és ötöt vetettek el.

Kanadai szurkolók Vancouverben: vonzó viselet a juharlevél