Irán: Civil újságírás! – hirdeti a karikatúra

rottengods.com

Az ukrajnai „narancsos forradalom" , illetve a 2006-os fehéroroszországi tiltakozások szervezésében az SMS-nek és a mobiltelefonoknak volt nagy szerepe. A tavaly áprilisban a moldovai választások után kitört zavargásokban már a twitternek volt kulcsszerepe, ezt nevezte a nemzetközi sajtó először „Twitter-forradalomnak".

A 2001 óta kormányzó kommunisták 50 százalékos győzelmét az ellenzék nem fogadta el, és csalást kiáltott. Natalia Morar, egy civil szervezet, a ThinkMoldova 25 éves aktivistája szerint a twitteres szerveződés úgy kezdődött, hogy hat barátjábal találkoztak egy kávézóban, majd 10 perc ötletelés után úgy döntöttek, békés tüntetést szerveznek. - Magunk is meglepődtünk, amikor azt láttuk, hogy tízezernél is többen vannak a téren - mondta Morar a brit Guardiannak, akit nem sokkal később házi őrizetbe helyeztek, majd zavargások szevezésével vádolták meg. A vádakat novemberben ejtették.

A tüntetés egy nappal később vált erőszakossá, amikor a tömeg megrohamozta és felgyújtotta a parlament épületét. Morar és a ThinkMoldova azonnal elhatárolódtak az erőszaktól. A szavazatokat végül újraszámolták, azonban nem derült fény jelentős eltérésre az első eredményekhez képest. Júniusban azonban újabb választást kellett kiírni, mely után az ellenzéki koalíció alakíthatott kormányt. A kommunista Vlagyimir Voronin elnök, aki az áprilisi eseményeket puccsnak nevezte, szeptemberben kényszerült lemondani.

A tavalyi iráni elnökválasztás utáni tiltakozáshullámban nőtte ki magát az a perzsa, fiatal internetes mozgalom, amely már évek óta épülgetett. A Facebook Iránban a legnépszerűbb közösségi oldal, annak ellenére, hogy a legtöbbször ez az oldal elérhetetlen a szigorú vallási rezsim tiltása miatt. Érdekes módon, a Facebookot érintő tiltást a választások előtt pár hónappal feloldotta a rendszer. Ez megfelel a teheráni rezsim logikájának: a látszatszabadsággal nagyobb arányú választási részvételben reménykedtek (ami nagyobb legitimációt jelent), illetve így jobban lefülelhetők lettek a rendszert kritizáló egyének.

Ajatollah 1: Űzzék ki az összes tudósítót! Ajatollah 2: De hát mind tudósítók!
tehranbureau.com A választások után a fiatalok mobilizációja azonban éppen a kormányzat ellen fordult: az elcsalt választás után a Facebookon és a Twitteren keresztül szerveződtek az ellenzéki demonstrációk (miután a mobilhálózatot többször megbénította a rendszer, hogy sms-ekben ne lehessen szervezkedni). Az elégedetlenséget az iráni rezsim el akarta rejteni, a nemzetközi sajtót ellehetetlenítették. Így az amerikai New York Times, és az angol Guardian honlapja a Twitteren aktívvá vált, önjelölt „civil újságírók" információira támaszkodva jelentett az iráni eseményekről.

Június közepén az amerikai kormány kérésére a Twitter egy nappal elhalasztotta a 90 perces szünetet előidéző karbantartási munkát, hogy ne szakadjon meg az iráni szervezkedés. A Twitteren a szimpatizáló felhasználók lakóhelyük beállítását Teheránra változtatták, hogy megzavarják az iráni „cyberrendőrséget". Sokan adtak helyet szerverükön ellenzéki blogoknak, oldalaknak, ahol a felhasználók az úgynevezett proxy, azaz helyettes szervereket használva kikerülhették az iráni biztonságiakat.

Az internetes ellenzéki mozgalom továbbra is aktív. Az ellenzéki elnökjelöltnek, Mir Hoszein Muszavinak több mint 125 ezer rajongója van a Facebookon, ahol aktívan készülődnek a felhasználók az iráni iszlám forradalom február 11-én esedékes 31. évfordulójára. (Mahmud Ahmadinezsad elnöknek csak 768 rajongója van).

Az internetes ellenzékiség egyáltalán nem veszélytelen, mert a rezsim mindent megtesz, hogy elrettentse a hatvanezer iráni bloggert a naplóírástól, olvasóikat pedig a klikkeléstől.2008-ban több bloggert tartóztattak le, és végeztek ki. Tavaly tavasszal pedig a hírhedt Evin börtönben meghalt Omidreza Mirszajafi blogger is.

Nincs itt semmi látnivaló!
Az internetes aktivizmus az iszlám világban máshol is jellemző. Az arab világban 35 ezer blogger írogat rendszeresen. A politikailag is aktív bloggerek elsősorban Egyiptomból jelentkeznek: a Muszlim Testvériség mozgalom mellett sokak kifogásolják az autoriter állam emberi jogi gyakorlatát. A másik nagy bloggerközösség Szaúd-Arábiából ír. Azonban a washingtoni Middle East Istitute (MEI) tanulmánya szerint itt inkább személyes kérdésekről írnak az netes naplóvezetők. Szíriában és Kuvaitban aktívak még a politikai kommentelők, ám érdekes módon - a háború kezdetével ellentétben - az iraki bloggerek száma visszaesett, és arányuk nem számottevő. Megkönnyebbülésre adhat okot, hogy a MEI felmérése szerint a szélsőséges tematikájú blogok elenyésző számúak - igaz, bőven elég, ha egy embert megihletnek.

Dél-Amerikában is egyre gyakrabban használják a fiatalok a közösségi médiát ellenzéki szervezkedésre, vagy egyszerűen nemtetszésük kinyilvánítására. - Mi történt Venezuela, hova tetted az eszed? Itt már mindent szabad? - kérdezi egy caracasi ismerősöm Facebookon arra utalva, hogy elhallgattatták a Radio Caracas Televisiónt (RCTV). Rövid időn belül 21 támogató és egyetértő komment érkezik megjegyzésére. A fiatalok körében közkedvelt adót arra hivatkozva vették ki január 26-án a kábeltévés szolgáltatók kínálatából, hogy egy új törvényt megszegve nem közvetítette az elnök beszédeit.

A diáktüntetések ma már két helyszínen zajlanak Venezuelában: a világhálón és azon keresztül az utcán. - Meghirdettük a tüntetést egy bizonyos helyre. A hatóságok árgus szemekkel figyelték a teret, ám sehol senki. Újra átvertük őket, nem fogunk az erőszaknak engedni - nyilatkozta egy fiatal a BBC Mundo riporterének. A szervezők időben értesítették a tüntetőket a helyszín módosításról, természetesen a világháló segítségével.

Twittel!
A nemtetszésük kinyilvánításához azonban már az utcára sem feltétlenül kell kimenniük. A számos újságíró által is támogatott Összefogás a Szólásszabadságért szóvivője szerint a „twitter-tiltakozás" követendő példa lehet. William Echeverría a venezuelai El Universal napilapnak adott interjújában azt az esetet említette, arra buzdították az embereket, hogy írják ki twitter-oldalukra a „Venezuela katasztrófális terület a szólásszabadság gyakorlására #FreeVenezuela" szöveget. - Az esti órákra szerveztük, hogy minél többen otthon legyenek és részt vehessenek képernyőjük elől ebben a forradalmian új tüntető módszerben - mondta Echeverría.

A közösségi portálok hatalmát azonban már Hugo Chávez elnök is felismerte. Az internetet az „új harctérnek" nevezte, és kijelentettte, hogy ha az ellenzék ott támad, akkor ott is kell vele felvenni a harcot. Az állami televízió La Hojilla című műsorának műsorvezetője, Mario Silva gyorsan bevetette saját twitteres profilját, ahová azt írta: „kapálózzatok, sírjatok, nyomuljatok, mi túltwittelünk benneteket".

A héten Caracasba érkezett Kuba informatikai és kommunikációs minisztere, Ramiro Valdés is. Számos miamiban élő kubai és venezuelai forrás tudni véli, hogy azért: segítséget nyújtson a bolivári forradalom atyjának kézbe venni a XXI.század vívmányainak irányítását és kidolgozzon megfelelő stratégiát a twitteren szervezkedő diákság ellen. Chávez azonban tagad és azt állítja, hogy az elektromos iparban felmerülő problémákban jött segítséget nyújtani a kubai miniszter.

Forradalom Facebook-módra
Egyes médiaszakértők gyakran megkérdőjelezik a közösségi weboldalak szerepét az említett „twitter-forradalmakban". Gyakori érv, hogy a kevesen használják ezeket: a moldovai zavargások idején csupán 70 regisztrált felhasználó adta meg Európa legszegényebb országát lakóhelyeként. Evgeny Morozov, a Foreign Policy magazin internetes oldalán publikáló újmédia-szakértő szerint azonban e néhány felhasználó írásai azonnal bekerültek a Moldovában szintén népszerű Facebook és a LiveJournal blogszolgáltató terébe is, így széles réteget értek el. Fontos, hogy így a külföldön élő több százezer moldovai is követni tudta az eseményeket.

Azt Morozov is elismeri, hogy szervezésre nem igazán alkalmasak a nyilvános oldalak, mert a hatóságok is figyelik őket. Arra azonban nagyon jó eszközök arra, hogy már folyamatban lévő megmozdulásokra felhívják a figyelmet, illetve informálják az onnan kizárt nemzetközi médiát. - Okos volt, hogy a moldovaiak a Twittert választották, mert abba Nyugaton mindenki épp nagyon szerelmes, így fenn tudták tartani a nemzetközi érdeklődést - írta blogján Morozov.

A Twitter egy globális üzenőfal. 140 karakteres üzenetek publikálására alkalmas. Akár mobiltelefonról is írhatunk saját Twitteroldalunkra. A Facebook a legnépszerűbb internetes „barátgyűjtő” oldal, ahol képeket, újságcikkeket és videókat is könnyedén megoszthatunk ismerőseinkkel, akár mobilról is.

Kapcsolódó cikkek: Csipognak, barátkoznak, mégsem úsznak a pénzben | Bokros évértékelőjéről csiripelünk | 2009 tudományos felfedezései - New Yorkból nézve | 'Ok, csörögjetek ránk ;)' - nem akar olajat önteni a tűzre a kirúgott marketinges | Csak Bokrosnak van csőre, de ő sem csiripel