Haiti szolgálatában áll az amerikai haditechnika krémje
A USS Carl Vinsont nemigen kell bemutatni a hadiipari csúcstechnika kedvelőinek. Az Ellenséges terület című háborús filmben is feltűnt „Aranysasról” indították az amerikaiak az első légi csapásokat 2001 őszén, Afganisztán megtámadásakor. Most a csendes-óceáni flotta harckészültségi díjazott repülőgép-hordozója a zászlóshajója a haditengerészet úgynevezett első csapásmérő csoportjának, amelynek parancsnoka Ted Branch ellentengernagy (54 éves), a grenadai, libanoni, boszniai és iraki konfliktusok veteránja. Korábban a világ legnagyobb atommeghajtású hordozója, „A végső visszaszámlálás”-ból is ismert USS Nimitz parancsnoka volt. A haiti segélymisszióban tizenkét hajó áll a parancsnoksága alatt.
– Tengerészgyalogos és haditengerészeti egységekkel mi hajtjuk végre a nemzetközi segélyezésben a légi szállítás nagy részét. Mindegyikünk nagyon motivált, és büszke rá, hogy segíthet. Minden egyes nap fejlődünk a feladat-végrehajtásban: ma jobbak vagyunk, mint tegnap, holnap pedig jobbak, mint ma. És addig maradunk, amíg szükség van ránk – mondja a vezérőrnagynak megfelelő rendfokozatú haditengerész a Carl Vinson fedélzetéről, az időnként akadozó rádiókapcsolatban a válaszai után rendre hozzátéve: „Vége”. Tizenkilenc helikopter száll fel, illetve landol a fedélzeten. De ezeknél is hasznosabbak az egy kétéltű készenléti csoport (ASG) részeként a helyszínre érkező tengerészgyalogosok (a 24. expedíciós egység) V–22-esei. Az Osprey billenőrotoros konvertiplánokban ugyanis a helikopter ügyessége a repülő sebességével párosul.
– Egyre inkább támaszkodunk rájuk a logisztikában, Guantánamo irányában is. Különösen hatékonnyá teszi ezeket, hogy sokkal gyorsabbak a nehéz szállítóhelikoptereknél – magyarázza Branch. Sorolja: beszélgetésünkig 1979 légi bevetést hajtottak végre 900 repülési órában, köztük 375 orvosi evakuálást. A haditengerészet 1,1 millió font terhet szállított le Haitira. A Carl Vinson nemcsak szállítja a vizet, de termeli is: tengervíz-sótalanítási képességgel rendelkezik. – Haitin persze vannak gondok a közúti szállítással, az élelmiszer célba juttatásával oda, ahol igazán szükség van rá. Nyilvánvalóan vannak olyan helyek, amelyek nem kedveznek a helikopteres szállításnak, például a belvárosi részeken és hasonló helyeken – feleli lapunk kérdésére, kiemelve a segélyszervezetekkel, a civilekkel való együttműködést az Orvosok Határok Nélkültől a jezsuita misszionáriusokig. „Egyes esetekben már évek óta itt vannak ezek a szervezetek. Megvannak a kapcsolataik, a helyismeretük. Segítenek nekünk a legjobb helyek megtalálásában, a faluvezetéssel való kapcsolat kialakításában.”
A V–22-esekkel történő orvosi evakuálás a mentőakció komoly része. A földrengés másnapján Haiti irányába vezényelt Carl Vinson fedélzetén egyetlen orvoscsoport 60 főt látott már el, egy ízben 36 órás, megszakítatlan műszakban. A szintén Branch irányítása alá tartozó USS Bataan kétéltű támadóhajón 48-at kezeltek. – Ezeken stabilizáljuk a sérülteket. Ha komolyabb ellátást igényelnek, akkor mehetnek a USNS Comfort kórházhajóra. Ezen 1427 beteget láttunk el, 93 műtétet hajtottunk végre, és most is 346 páciens tartózkodik a fedélzetén – meséli az ellentengernagy a háborús körülmények között is mindig fegyverzet nélküli kórházhajóról, amelyen 1200 fős egészségügyi személyzet, ezer ágy és tizenkét műtő várja a sérülteket.