Az orosz védelmi minisztérium azonban tagadta az összefüggést, bár elismerte, hogy a Balti flotta modernizálása tervbe van véve. Orosz elemzők szerint a Balti flotta – és általában a haditengerészet vagy akár a teljes orosz fegyveres erők – modernizálásának terve aktuális, ám meghaladja az orosz gazdaság erejét. Az elmúlt húsz év minden területen inkább leépítést hozott, illetve csak részben valósult meg az új fegyverek (repülőgépek, cirkálók) hadrendbe állítása. Igaz, ezeket a visszafogott fejlesztéseket az elmúlt években nagyobb ellenérzéssel fogadták Nyugaton a növekvő politikai ellentétek miatt. Az ellentétek alapvető oka Moszkva szerint a NATO keleti bővítése, valamint az amerikai befolyás kiterjesztésének kísérlete az egykori szovjet Dél-Kaukázusban és Közép-Ázsiában.

– Ami a legújabb hajókat illeti, csupán egyetlen korvett került hadrendbe az elmúlt években, további négy pedig a következő években lép kötelékbe: késésben van tehát a tengeralattjárók modernizálása is.

A Balti flotta teljes állománya jelenleg ötven hadihajót és dízel-tengeralattjárót takar, egy rakétaelhárító rendszert, valamint kisebb számú légierőt. Az elmúlt húsz évben az állomány jelentősen leépült.

Bár Szergej Lavrov külügyminiszter egy éve kijelentette, hogy a Patriot rakéták megjelenése nem okoz aggodalmat az orosz félnek, diplomáciai szempontból hatása lehet a tavaly decemberben lejárt Start–I-et felváltó szerződéssel kapcsolatos orosz–amerikai tárgyalásokra, amelyek a stratégiai fegyverek visszaszorításának további feltételeit rögzítenék. Új szerződés annak ellenére nem született, hogy mindkét fél 2009 végére jósolta annak kidolgozását.